Az óraátállítás eredetileg energiatakarékossági célokat szolgált, mára azonban sokak számára inkább bosszúságot okoz, ahogy arról a Tagesschau beszámolt. Az Európai Bizottság már 2018-ban javasolta a rendszer eltörlését, ám a kérdés továbbra is nyitott: melyik időszámítás lenne a legmegfelelőbb a lakosság számára? A kutatók már megtalálták a választ, amely a biológiai óránk működésében rejlik. A reggeli ébredés sötétben különösen megterhelő, és a tudomány is alátámasztja, hogy a fény kulcsfontosságú szerepet játszik szervezetünk ritmusának szabályozásában.
Az emberi szervezetben egy úgynevezett zirkadián óra határozza meg az alvás-ébrenlét ciklusunkat. Ez a belső mechanizmus naponta újraigazításra szorul, ahogy azt Henrik Oster, a Lübecki Egyetem kronobiológusa kifejtette. Mivel belső óráink természetes módon valamivel lassabban járnak 24 óránál, a reggeli fény az, ami segít minket a napi ritmushoz igazítani. A szakértő szerint ezt úgy kell elképzelni, mint egy órát, amely kissé késik, és a reggeli fényhatás az, amely mintegy felhúzza és előreállítja a mutatókat.
A folyamat során a szemünkben található speciális sejtek érzékelik a kék fényhullámokat, és ezek az információk eljutnak az agyba, amely így korrigálja a belső időzítést. Ralph Mistlberger, a kanadai Burnabyban található Simon-Fraser-Egyetem pszichológusa rámutatott, hogy a retinánkban lévő sejtek kifejezetten arra specializálódtak, hogy tájékoztassák az agyat a napfény jelenlétéről, így a zirkadián óra képes naponta finomhangolni a fázisait.
Kanadai kutatók vizsgálatai rávilágítottak arra, hogy bár a nyári időszámítás hosszabb estéket biztosítana, a téli időszakban a napfelkelte későbbre tolódna. A szakértők szerint a napnyugta időpontja kevésbé lényeges, mint a napfelkeltéé. A tartós reggeli sötétség ugyanis azt eredményezné, hogy az emberek természetes módon később feküdnének le, ami felborítaná a biológiai ritmust. Ez a jelenség az úgynevezett szociális jetlag, amely krónikus alváshiányhoz vezethet.
A kialvatlanság hosszú távon súlyos egészségügyi következményekkel járhat, beleértve a metabolikus zavarokat, a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri problémákat, valamint a magas vérnyomást. Emellett a mentális egészség is megsínyli a fényhiányt, ami növelheti a téli depresszió kialakulásának kockázatát. Bár a gyakorlati tesztelés még várat magára, a rendelkezésre álló bizonyítékok meglehetősen egyértelműek a kockázatok tekintetében.
A statisztikák azt mutatják, hogy az óraátállítást követő napokban jelentősen, mintegy tíz százalékkal nő a közlekedési balesetek száma. Az Egyesült Államok és Oroszország korábbi tapasztalatai is azt igazolják, hogy a lakossági elégedetlenség és a megnövekedett baleseti ráta miatt végül elvetették a tartós nyári időszámítás bevezetését. Az európai országok számára a szakértők a normál, azaz a téli időszámítás megtartását javasolják, mivel az jobban illeszkedik az emberi szervezet belső órájához.
A kutatók szerint a legfontosabb, hogy az időszámítás összhangban legyen a természetes fénnyel. A rendszeres, szabadban töltött idő és a természetes napfény begyűjtése jelentősen hozzájárulhat az általános jólléthez. A tudományos konszenzus tehát abba az irányba mutat, hogy a fix, normál időszámítás bevezetése lenne a legelőnyösebb megoldás a közegészségügy szempontjából, elkerülve az óraátállítás okozta évi kétszeri megterhelést.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.