Pintér Bence szerint a győri közgyűlés elvesztette a legitimációját, népszavazással hívná vissza a testületet

Pintér Bence a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében arról számolt be, hogy a győri Fidesz-frakció többsége a héten úgy döntött, nyíltan szakít azokkal a politikusokkal, akik az elmúlt évek embertelen és pökhendi politikájának arcai voltak. A polgármester szerint a változás előjelei már április óta érzékelhetőek, és látja a képviselőtársai egy részében a vágyat az elhatárolódásra az elmúlt 16 év erkölcstelen gyakorlatától, amelynek korábban ők maguk is részesei voltak. Bár a városvezető készséggel elfogadja, hogy egyes képviselőknek nem volt közvetlen tudomásuk a nyomozó hatóságok által vizsgált fekete ügyekről, rámutatott, hogy a Tiszta Szívvel a Városért frakció az elmúlt két évben folyamatosan tájékoztatta a közvéleményt a városban zajló visszásságokról.

A most öntudatra ébredő képviselők többsége korábban minden olyan előterjesztést megszavazott, amely akadályozta a fekete ügyek feltárását, vagy éppen a Fidesz érdekeit szolgálta a városé helyett. A képviselők jelentős része a „Csak a Fidesz” szlogent „Csak Győr” felkiáltásra cserélte, ami a polgármester szerint nem a város, hanem a kormánypárt életében jelent új fejezetet. Kérdéses, hogy a győriek mennyire tartják őszintének ezt a lépést, vagy csupán egy színjátéknak, amellyel a bukott párt a 2029-es és 2030-as választásokra próbál megújulni.

Az elmúlt hónapokban több változás is történt a testületben: volt képviselő, aki új frakciót alakított, míg mások, mint például Borkai Zsolt, lemondtak mandátumukról. A polgármester szerint a jelenlegi közgyűlés végleg elvesztette a 2024-ben szerzett legitimációját, ezért a döntést vissza kell adni a választók kezébe.

Az októberi közgyűlésen javasolta a testület feloszlatását, ám a javaslat nem kapott elegendő szavazatot, mivel a Fideszből kilépő képviselők nemmel szavaztak, mások pedig hiányoztak. Ez a szavazás a polgármester szerint rávilágít arra, hogy a hatalomhoz való ragaszkodás még azoknál is erős, akik látszólag jobb belátásra tértek. A városvezető úgy véli, ha a győri modell beválik, az ország más településein is hasonló bűvésztrükkökre számíthatunk a kormánypárt részéről.

A győri közgyűlésben jelenleg három álruhás és egy nyíltan vállalt Fidesz-frakció ül, ami nem tükrözi a választók áprilisi akaratát. A polgármester ezért alaptörvény- és törvénymódosítást kezdeményez, amely lehetővé tenné, hogy a választópolgárok népszavazással hívhassák vissza az önkormányzati képviselő-testületeket. A cél egy európai szintű demokratikus kontroll bevezetése, hogy soha többé ne fordulhasson elő, hogy politikusok tönkretegyék a várost. A részletes jogalkotási javaslatot a közeljövőben ismertetik, a polgármester pedig minden polgárt arra kér, támogassák a kezdeményezést a rendszerváltás befejezése érdekében.

A politikai elemzők szerint a kezdeményezés komoly vitákat válthat ki az Országgyűlésben, hiszen az önkormányzati testületek visszahívhatóságának kérdése alapjaiban érintené a jelenlegi választási és önkormányzati rendszert. A javaslat sikere nagyban függhet a társadalmi támogatottságtól és az ellenzéki pártok egységétől a kérdésben.

A helyi politikai életben tapasztalható átrendeződés rávilágít arra a feszültségre, amely a választói akarat és a képviselői mandátumok közötti szakadékból fakad. A polgármester által említett „álruhás frakciók” jelensége nem csupán Győrben, hanem országosan is felveti a politikai felelősség kérdését, különösen akkor, ha a választási ígéretek és a későbbi frakcióalakítások között éles ellentmondás feszül.

A kezdeményezés, amely a népszavazás intézményét hívná segítségül a testületek visszahívásához, egyfajta közvetlen demokratikus eszközt kíván beemelni a magyar jogrendbe. Ez a lépés a polgármester szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy a választók ne érezzék magukat kiszolgáltatottnak a mandátumukat „áruló” politikusokkal szemben.

A győri események tükrében a jövőbeli választások kimenetele is bizonytalanabbá válik, hiszen a pártok belső átalakulása és a frakciók mozgása alapjaiban írhatja át a helyi erőviszonyokat. A polgármester kitart amellett, hogy a választók bizalmát nem lehet büntetlenül kijátszani, és a politikai megújulásnak valódi, nem pedig színlelt folyamatnak kell lennie.

A helyi közgyűlésen belüli szavazási arányok és a hiányzások is azt mutatják, hogy a politikai csatározások még korántsem értek véget. A polgármester által szorgalmazott jogszabályi változások célja, hogy a jövőben a választók kezében legyen a végső döntés joga, amennyiben a képviselő-testület elveszíti a közbizalmat.

A polgármester felhívása a rendszerváltás befejezésére egy szélesebb társadalmi párbeszédet is elindíthat az önkormányzati kontroll mechanizmusairól. A javaslat részleteinek nyilvánosságra hozatala várhatóan újabb hullámokat vet majd a politikai közbeszédben, különösen a 2029-es és 2030-as választások közeledtével.

A győri modell, ahogy a polgármester fogalmazott, egyfajta tesztje lehet annak, hogyan reagál a politikai rendszer a helyi szintű kezdeményezésekre és a választói elégedetlenségre. A következő hónapok eseményei döntőek lehetnek abban, hogy a kezdeményezés eléri-e a kívánt hatást, vagy csupán egy újabb fejezet marad a politikai küzdelmek sorában.