Megtévesztő reklámkampány miatt kapott 123 milliós GVH-bírságot az Aldi

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást követően jelentős összegű bírságot szabott ki az Aldi Magyarország Élelmiszer Kereskedelmi Bt.-re.

Megtévesztő reklámkampány miatt kapott 123 millió forintos bírságot az Aldi, mert megalapozatlanul alkalmazta az Aldi a „Legszélesebb választék!” és a „Legjobb akciók!” állításokat – tárta fel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

A GVH MTI-nek küldött hétfői tájékoztatása szerint a Magyarországon közel 200 bolttal rendelkező kiskereskedelmi vállalkozás a szlogenekkel olyan piacelsőségi állításokat tett közzé a kereskedelmi kommunikációjában, amelyek nem voltak kellően alátámasztva. A GVH Versenytanácsa emiatt 123 millió forint bírságot szabott ki a cégre, amely az eljárás megindítását követően felhagyott a kifogásolt gyakorlattal – írták.

Felidézték, hogy a versenyhivatal 2025 nyarán indított versenyfelügyeleti eljárást az Aldi Magyarország Élelmiszer Kereskedelmi Bt.-vel szemben, mert észlelte, hogy a cég 2025 márciusától a „Legszélesebb választék!” és a „Legjobb akciók!” állításokat alkalmazta a kereskedelmi kommunikációjában és a GVH gyanúja szerint ezek az állítások valótlan tartalmúak voltak.

Az Aldi a fenti állításokat a Nők Lapja Food Awards 2024. pályázaton a „Legjobb akciók!” és „Legszélesebb választék!” alkategóriákban több hónappal korábban elnyert 1. helyezésére alapozta, ez azonban nem igazolta objektív és tényszerű módon a piacelsőséget, tekintettel többek között arra, hogy az elismerés szubjektív közönségszavazáson alapult.

A GVH megállapította:

„a vizsgált reklámkampány üzenete az átlagfogyasztók értelmezésében azt jelentette, hogy az Aldi választéka objektíven a legszélesebb a versenytársakhoz képest, illetve, hogy neki vannak a legnagyobb kedvezményt nyújtó akciói, amelyet még díjjal is elismertek. Ez az üzenet tartalmát tekintve piacelsőségi állítás” – mutat rá a döntésében a GVH Versenytanácsa.

A piacvezető pozíció állítása az áruk és szolgáltatások árának, minőségi és megbízhatósági szintjének lényeges mutatójaként szolgál a fogyasztók számára, ilyet a GVH Versenytanácsának álláspontja és a bírósági gyakorlat értelmében csak abban az esetben szabad állítani, ha a vállalkozás a hirdetés közzétételekor rendelkezik olyan objektív és időszerű adatokkal, amelyek ezt egyértelműen alátámasztják – ismertették.

Ebben az esetben önmagában már a Nők Lapja pályázatában is félrevezetőek voltak a „Legjobb akciók” és „Legszélesebb választék!” alkategória elnevezések, hiszen a pályázaton ezen alkategóriákban csak nagyon kevés vállalkozás indult és az elnyert díjak nem reprezentatív, hanem szubjektív véleményeken alapultak – húzták alá. Az Aldi a GVH eljárásának hatására egyébként abbahagyta a kifogásolt gyakorlatot és a reklámújságjait is módosította.

A GVH felhívta a vállalkozások figyelmét: piacelsőségi állításokat csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha a vállalkozás a hirdetés közzétételekor rendelkezik olyan objektív adatokkal, amelyek ezt egyértelműen alátámasztják. A vállalkozások és a fogyasztók támogatása érdekében a GVH 2026 júliusában részletes tájékoztatót is közzé tett a piacelsőségi állítások jogszerű alkalmazásáról.