Németországban tartanak a franciaországihoz hasonló zavargásoktól

Németországban feszült várakozás előzi meg a hétvégét, mivel sokan attól tartanak, hogy a városokban a közelmúltban Franciaországot megrázó erőszakos zavargásokhoz hasonló jelenetek játszódhatnak le. A „Gen Z regelt” (azaz „A Z generáció megoldja”) elnevezésű kezdeményezés közösségi média kampányt indított, amelyben 23 németországi városban hirdettek meg tüntetéseket. A Z generáció, amelybe az 1995 és 2010 között születettek tartoznak, úgy érzi, hogy az idősebb generációk nem tettek eleget a klímaváltozás elleni küzdelemben, és hagyták, hogy a társadalmi szakadék tovább mélyüljön a gazdagok és szegények között, miközben a fiatalok jövőbeli kilátásai és oktatási lehetőségei is bizonytalanná váltak.

Politikai aggodalmak az erőszak miatt

Franciaországban a kezdetben békésnek induló tiltakozások súlyos zavargásokba torkolltak, ahol autókat gyújtottak fel, sőt Limoges-ban a városházát is lángba borították. Lille-ben, Lyonban és Toulouse-ban a rendőrség könnygázt vetett be, és számos letartóztatás történt. A német politikai életben, különösen Friedrich Merz kancellár pártjában, a Kereszténydemokrata Unióban (CDU), komoly aggodalommal figyelik a fejleményeket. Alexander Throm, a CDU parlamenti frakciójának belügyi szóvivője a Handelsblatt napilapnak nyilatkozva hangsúlyozta: „A franciaországihoz hasonló jeleneteket mindenáron meg kell előzni.”

Szélsőséges csoportoktól tartanak

Throm szerint fennáll a veszélye annak, hogy szélsőbaloldali csoportok és bevándorlói közösségekből érkező bűnözők „eltérítik” a békésnek szánt demonstrációkat. „Különösen Berlinben egy baljós szövetség van kialakulóban” – figyelmeztetett a politikus. Marc Henrichmann, a CDU képviselője, aki a Bundestag hírszerzési szolgálatokat felügyelő bizottságának elnöke, szintén aggodalmát fejezte ki, mondván, a szélsőbaloldali szélsőséges szcéna nemzetközileg összekapcsolt és koordinált. Szerinte az erőszakos aktivisták ma már országhatárokon átívelően is részt vesznek fosztogatásokban és erőszakos cselekményekben.

Szociológiai vélemények a helyzetről

Sebastian Koos, a Konstanzi Egyetem szociológusa, aki kutatásaiban a fiatalok és a tiltakozó mozgalmak kapcsolatát vizsgálja, ugyanakkor kevésbé borúlátó. Bár elismeri, hogy a franciaországi események inspirációt adhattak a németországi tervekhez, nem számít hasonló mértékű zavargásokra. „Franciaországgal ellentétben ezek a tüntetések nem ugyanabból a dühből fakadnak” – magyarázta a szakértő. „A megmozdulásokat hivatalosan bejelentették és gondosan megszervezték. A weboldalukon különösen nagy hangsúlyt fektetnek a békés tiltakozásra, és többször is kiemelik az erőszakmentes megközelítést.” Ennek ellenére a szociológus nem zárja ki, hogy szélsőséges csoportok megpróbálhatják kihasználni a rendezvényeket a nyugalom megzavarására, ezért a rendőrség és a hatóságok felkészültsége kulcsfontosságú.

A fiatalok frusztrációja az oktatási rendszerrel

Quentin Gärtner, a 19 éves biotechnológia szakos hallgató, aki tavaly novemberig a Szövetségi Diákkonferencia főtitkáraként képviselte a németországi iskolások millióit, a fiatalok mély frusztrációjáról beszélt. „Ami összeköt minket, az az, hogy elfogyott a türelmünk az oktatási rendszerrel szemben. A német diákok teljesítménye folyamatosan romlik, a tanári állásokat folyamatosan leépítik, és sok esetben az iskolaépületekre évek óta alig vagy egyáltalán nem költöttek” – mondta. Gärtner szerint a probléma a nyugati demokráciák általános válságára mutat rá, ahol a politikusok a választási győzelem érdekében inkább a választói súllyal bíró idősebb generációkra koncentrálnak, mint a jövőbeli fenntarthatóságra.

Politikai támogatás és a jövő kilátástalansága

A Deutsche Welle beszámolója szerint az ellenzéki pártok részéről is érkeztek megértő hangok. Felix Banaszak, a Zöldek társelnöke a ZDF közszolgálati televíziónak nyilatkozva kijelentette: „A generációk közötti szerződés már nem működik. Az idősebb generációk zsákutcába vezették a klímapolitikát.” Hozzátette, hogy a szociális jóléti rendszer is elérte a határait, a lakbérek pedig megfizethetetlenné váltak. Szerinte az állam jelenleg csak annyit kínál a fiataloknak, hogy 18 éves korukban levelet küld nekik, amelyben a katonai szolgálat lehetőségéről kérdezi őket, miközben Németország kétségbeesetten próbálja bővíteni a Bundeswehrt és fontolgatja a sorkötelezettség újbóli bevezetését. Keddig már mintegy 134 000 ember regisztrált a „Gen Z regelt” honlapján a szombatra tervezett tüntetésekre, és a szám a következő napokban tovább emelkedhet.