Támadás érte a Hormuzi-szorosban a 27 indiai tengerészt szállító tartályhajót

A Deutsche Welle beszámolója szerint a Hormuzi-szorosban a Louise 1 nevű, panamai zászló alatt közlekedő olajszállító tartályhajót támadás érte, amely során a hajótestre tapadóaknákat helyeztek el. Az incidens az ománi Khasab várostól körülbelül 25 tengeri mérföldre (46 kilométerre) történt, ahol egy kisebb csónakból hajtották végre a támadást, amely tüzet okozott a hajó gépházában. A tengeri biztonsági források szerint ez az első ismert eset a februárban kezdődött iráni-amerikai konfliktus óta, amikor ilyen típusú fegyvert vetettek be sikeresen a térségben.

Sarbananda Sonowal indiai hajózási miniszter hivatalos tájékoztatása alapján a hajó fedélzetén tartózkodó 27 indiai tengerész biztonságban van, egyikük sem szenvedett sérülést. A miniszter kitért arra is, hogy egy másik, október 29-én támadást elszenvedett tartályhajón szolgáló két indiai tengerész szintén épségben vészelte át a megpróbáltatásokat. A UK Maritime Trade Operations (UKMTO) jelentése szerint a Louise 1 fedélzetén keletkezett tüzet sikerült eloltani, a legénység biztonságban van, és a hatóságok megerősítették, hogy az incidensnek nincs környezeti hatása.

A támadás hátterében álló erők kiléte egyelőre ismeretlen, ugyanakkor a Washington Institute for Near East Policy elemzése szerint a Hormuzi-szorosban, amely az olaj- és gázszállítás egyik legfontosabb stratégiai pontja, az iráni konfliktus kezdete óta a legmagasabb szintre emelkedett a hajók elleni támadások száma. Érdekesség, hogy a Louise 1 korábban már célpontja volt ukrán dróntámadásoknak a Fekete-tengeren, mivel a gyanú szerint orosz kőolajat szállított az úgynevezett árnyékflotta részeként, amelyet Moszkva a nemzetközi szankciók kijátszására alkalmaz.

Miközben a tengeri biztonsági helyzet feszültté vált, India jelentős technológiai mérföldkövet ért el az űrkutatás területén. Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) sikeresen pályára állította az NVS-03 navigációs műholdat, amely a harmadik tagja az ország új generációs navigációs sorozatának. A küldetés a Satish Dhawan Űrközpontból indult, ahol a GSLV-F18 rakéta juttatta az űreszközt geoszinkron átviteli pályára. Az ISRO közleménye szerint a műhold célja a NavIC konstelláció erősítése és a navigációs szolgáltatások folyamatosságának biztosítása.

A NavIC rendszer fejlesztése stratégiai jelentőségű India számára, mivel az az Egyesült Államok által birtokolt GPS-szel szemben kíván alternatívát nyújtani, csökkentve ezzel az ország függőségét a külföldi navigációs technológiáktól. A rendszer lefedettséget biztosít India teljes területén, valamint az országhatárokon túl, akár 1500 kilométeres (932 mérföldes) körzetben is. Narendra Modi miniszterelnök a sikeres indítást „nagy teljesítménynek” nevezte, amely tovább erősíti az ország technológiai önrendelkezését.

A térségben zajló események és a technológiai fejlesztések egyaránt rávilágítanak arra, hogy India milyen összetett geopolitikai és stratégiai kihívásokkal néz szembe. A Hormuzi-szorosban tapasztalt fokozott fenyegetettség és az űrkutatási sikerek párhuzamosan mutatják az ország növekvő nemzetközi szerepvállalását és a biztonsági kockázatok kezelésére irányuló törekvéseit, miközben az ország az elmúlt 75 év leghidegebb októberét éli át.