Észak-Korea visszautasította a Binance elleni hackertámadás vádjait

Az RTÉ beszámolója szerint Észak-Korea határozottan tagadta az FBI azon vádjait, miszerint az ország állna a Binance kriptovaluta-platformot ért, 6 milliárd dolláros (kb. 2340 milliárd forint) lopás mögött. A phenjani vezetés a vádak elutasításával egy időben stratégiai cirkálórakéták tesztelésével demonstrálta katonai képességeit. A rakétakilövés közvetlenül azután történt, hogy Kim Jodzsong, az észak-koreai vezető, Kim Dzsongun befolyásos testvére nyilvánosan is visszautasította az amerikai hatóságok állításait, azokat „súlyos politikai provokációnak” nevezve.

Az FBI vádjai és a nemzetközi reakciók

Az FBI szombaton közölte, hogy a támadás mögött a TraderTraitor nevű, Észak-Koreához köthető hackercsoport állt. Szakértők szerint az incidens a történelem legnagyobb kriptovaluta-lopása lehet, amelynek értéke „közel negyede a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság becsült éves GDP-jének” – nyilatkozta Michael Bosack, a Parley Policy Institute alapító igazgatója és az ENSZ-parancsnokság korábbi tisztviselője. Kim Jodzsong szerint az FBI állítása „abszurd retorika és semmi új”, utalva a korábbi amerikai vádakra, amelyek szerint Phenjan állt a tavalyi, Bybit elleni nagyszabású hackertámadás mögött is.

„Az FBI megpróbálja a KNDK-t ‘kiberbűnöző államként’ megbélyegezni, azt állítva, hogy információkat szerzett arról, hogy egy a KNDK által ‘támogatott’ hackerközösség vett részt az incidensben” – idézte a KCNA hírügynökség a tisztségviselőt. „Ez súlyos politikai provokáció a KNDK ellen, hogy az Egyesült Államok félrevezeti a nemzetközi közvéleményt, mintha a világ különböző részein elkövetett összes kibertámadás a mi tettünk lenne.”

Gazdasági és biztonsági következmények

Bosack szerint Észak-Korea azért érezhette kényszerűnek a válaszadást, mert az incidensre irányuló nemzetközi figyelem rendkívül magas. A tagadás célja az volt, hogy fenntartsák azokat a csatornákat, amelyeken keresztül az ország folytathatja a kriptovaluták tisztára mosását és felhasználását. „Ha a külső felek a nemzetközi nyomás hatására elkezdenek bezárkózni, akkor az ellopott kriptovaluta nem segíti a Kim-rezsim rövid távú prioritásait” – tette hozzá a szakértő. Egy 2024-es ENSZ-jelentés szerint az észak-koreai kibertámadásokból származó bevételek „jelentősen hozzájárultak az ország tömegpusztító fegyvereinek fejlesztéséhez”.

A Chainalysis blokklánc-elemző cég becslései szerint a 2026-os kriptolopások 89%-a köthető Észak-Koreához, szemben a 2021-es 15%-kal. Az egy hackertámadásra jutó átlagos bejelentett veszteség 50,65 millió dollárról (kb. 20 milliárd forint) 185,65 millió dollárra (kb. 72 milliárd forint) emelkedett 2026-ra. A Binance, amely a támadást követően több mint két napra befagyasztotta a kifizetéseket, vasárnap reggel részlegesen, majd később további eszközök esetében is újraindította azokat. A kifizetések újraindulása óta a platformon tárolt eszközök mintegy 3%-ának megfelelő nettó kiáramlást tapasztaltak, ami az elemzők szerint viszonylag szerény mértékű, és arra utal, hogy az ügyfelek bizalma nagyrészt megmaradt.

Újabb rakétatesztek és katonai demonstráció

A legutóbbi teszt során olyan stratégiai cirkálórakétákat lőttek ki, amelyeket új kazettás robbanófejjel szereltek fel. A KCNA jelentése szerint a rakéták képesek „5-6 hektáros célterületet hamuvá változtatni a legnagyobb sűrűségű erejükkel”. A teszt célja a rakéták terminális manőverezhetőségének javítása volt, amellyel „tökéletesítették a célpont elleni függőleges csapásmérő képességet”. Egy észak-koreai tisztségviselő szerint a tesztet azért hajtották végre, mert „fegyveres erőinknek meg kell védeniük az ország biztonságát és el kell rettenteniük mindenféle fenyegetést”.

Lim Eul-csul, a Kyungnam Egyetem Távol-Keleti Tanulmányok Intézetének professzora szerint Észak-Korea ezzel azt demonstrálja, hogy képes „kulcsfontosságú dél-koreai és amerikai katonai infrastruktúrákat, beleértve a repülőtéri kifutópályákat, radarbázisokat, légvédelmi ütegeket és összevont csapatokat, egyetlen cirkálórakétával hatástalanítani”. A szakértő szerint a kilövés célja egy „kettős elrettentés Dél-Korea ellen, a hagyományos aszimmetrikus csapásmérő képességek megerősítésével a nukleáris fegyverek alkalmazása előtti szakaszban”.

Dél-Korea hadserege nem jelentette be a cirkálórakéta-kilövést, ahogy a vasárnapi tesztet sem. A ballisztikus rakéták tesztjeivel ellentétben a cirkálórakéták tesztelését nem tiltják az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankciói. A dél-koreai vezérkar szóvivője kérdésre válaszolva elmondta, hogy Dél-Korea és az Egyesült Államok „szorosan koordinál és rendkívül részletes elemzést végez a jellemzők és specifikációk tekintetében”. A szóvivő hozzátette: „hadseregünk nem jelenti be az Észak-Korea által kilőtt összes lövedéket”, hivatkozva az operatív biztonságra és a hírszerzési eszközök védelmére.