Véglegesítette az októberi boszniai választások eredményét a választási bizottság

A szarajevói döntést követően megnyílt az út a kormányalakítási folyamatok előtt, miután a bíróság elutasította a korábbi eredmények elleni fellebbezéseket.

Hivatalosan is véglegesítette az október 4-i általános választások eredményét kedden a bosznia-hercegovinai központi választási bizottság, ezzel megkezdődhetnek a koalíciós tárgyalások a nyugat-balkáni országban.

A választási bizottság szarajevói ülésén egyhangúlag fogadta el a végleges eredményeket, miután a bosznia-hercegovinai bíróság elutasította a korábban megállapított eredmények elleni valamennyi fellebbezést. A döntés az országos és az entitási intézményekre, valamint a Bosznia-hercegovinai Föderáció tíz kantonjának parlamentjére is vonatkozik.

A háromtagú államelnökség új tagjai várhatóan november közepén lépnek hivatalba. A Bosznia-hercegovinai Föderáció képviselőházának húsz, az országos parlament képviselőházának pedig harminc napon belül kell megalakulnia.

„Az államelnökségnek ezt követően tizenöt napja lesz a minisztertanács elnökjelöltjének, azaz a miniszterelnök-jelöltnek a megnevezésére, akinek parlamenti megerősítése után további 35 nap áll rendelkezésre a miniszterek kinevezésére. A kormányalakítás ugyanakkor az országos és a föderációs parlament közvetett választással létrejövő felsőházának megalakulásától is függ.”

A választási eredmények alapján a bosnyák Demokratikus Akciópárt (SDA), a szerb Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD) és a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH) együttműködésére lesz szükség a legtöbb esetben.

Dragan Covic, a HDZ BiH elnöke és Milorad Dodik, az SNSD vezetője már megerősítette, hogy folytatni kívánják politikai együttműködésüket. Bakir Izetbegovic, az SDA elnöke a Bosznia-hercegovinai Pártot (SBiH) látná szívesen további koalíciós partnerként, de más lehetőségeket, köztük a Szociáldemokrata Párttal (SDP BiH) való együttműködést sem zárta ki.

Milorad Dodik ugyanakkor elutasította az SBiH részvételét a kormányban, szerbellenesnek nevezve a pártot. Kijelentette: vagy az SBiH, vagy az SNSD lesz a kormány tagja. Ramiz Salkic, az SDA alelnöke erre reagálva közölte, hogy Dodik nem szabhatja meg a koalíciós tárgyalások feltételeit.

„Nermin Niksic, az SDP elnöke hangsúlyozta, hogy pártja nem kíván az SDA alárendelt partnereként részt venni a kormányzásban, és kizárólag egyenrangú együttműködést tart elfogadhatónak. A szociáldemokraták várhatóan december elején, rendkívüli kongresszusukon döntenek a koalíciós szerepvállalásról.”

A végleges eredmények szerint a háromtagú államelnökség horvát tagja Darijana Filipovic lett 120 ezer szavazattal, a szerb közösséget Zeljka Cvijanovic képviseli 319 ezer szavazattal, míg a bosnyák tag Denis Becirovic maradt, aki 222 ezer voksot szerzett.

A 42 tagú országos képviselőházban az SDA kilenc, az SNSD hat, az SDP öt, a HDZ BiH pedig négy mandátumot szerzett. További tizenkét párt jutott képviselethez, egyenként legfeljebb három mandátummal.

A Bosznia-hercegovinai Föderáció 98 tagú képviselőházában az SDA 31, az SDP 16, a HDZ BiH és szövetségesei 15, az SBiH kilenc, a Néppárt és Igazságosság (NiP) hét, a Demokratikus Front (DF) hat, a Mi Pártunk (NS) pedig négy képviselői helyet szerzett.

A boszniai Szerb Köztársaság 83 tagú parlamentjében az SNSD 34 mandátummal végzett az első helyen. A Drasko Stanivukovic, Banja Luka polgármestere vezette Biztonságos Szerb Köztársaság Mozgalom (PSS) tizenkét, a Szerb Demokrata Párt (SDS) tíz képviselői helyet szerzett.

A választási bizottság adatai szerint Savo Minic, az SNSD politikusa marad a boszniai Szerb Köztársaság elnöke. A horvát alelnöki tisztséget Igor Balukcic, a bosnyák alelnöki posztot pedig Ramiz Salkic töltheti be.

Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két, nagy önállósággal rendelkező részből áll, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. A daytoni szerződés alapján a két entitásnak külön kormánya, parlamentje és alkotmánya is van, és képviseltetik magukat a két országrészt összekötő, gyenge szövetségi szintű hatalmi intézményekben. A megállapodás a három államalkotó népcsoportnak, a szerbnek, a horvátnak és a bosnyáknak ugyanolyan jogokat adott, és Bosznia-Hercegovinában egyetlen döntést sem lehet meghozni addig, amíg nincs közöttük egyetértés.

Az államelnökség új tagjainak beiktatása, valamint a törvényhozási szervek megalakulása a következő hetekben esedékes a jogszabályi határidők szerint.