Javulhatnak a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia működési feltételei a jövőben

Bár a költségvetés tervezete szerint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) támogatása nem növekedne jövőre, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára szerint van esély arra, hogy a SZIMA működési feltételei előnyösen változzanak. Kecskeméti Gábor erről a SZIMA-nak a Jubileumi Tudományünnep részeként megrendezett hétfői konferenciáján beszélt Budapesten.

Kecskeméti Gábor megnyitó beszédében felidézte, hogy a SZIMA-t az MTA Széptudományi Alosztályának jogutódjaként 1992-ben alapították meg, egy időben a Magyar Művészeti Akadémiával. Az elmúlt években a két szervezet sorsa azonban ellentétesen alakult. Mivel az MMA élvezte a korábbi kormányzat bizalmát és támogatását, nagy értékű ingatlanokat kapott, éves költségvetési támogatása dinamikusan megnőtt, 2011-ben köztestületté alakult és támogatása ma mintegy évi 14 milliárd forint, míg a SZIMA egy sor maradt csupán az MTA költségvetési fejezetében, idei költségvetési támogatása 35 millió forint volt.

Kiemelte, hogy az MTA-nak az új kormányzattal folytatott sikeres tárgyalásai eredményeképpen 2027-től a jelenlegi HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat újra az MTA részeként működhet, és arra is van esély, hogy a SZIMA működési feltételei is előnyösen változzanak.

Elmondta:

az MTA vezetőinek szándéka volt, hogy a kutatóhálózat visszavétele miatt megnyíló akadémiai törvénybe belefoglalják a SZIMA-ra vonatkozó kodifikációt, amely 1992 óta sohasem történt meg. Ebben a SZIMA megfogalmazná saját szellemi pozícióját és rögzítené működésének alapelveit.

Az MTA a kormánnyal való előzetes konzultáció során az akadémiai törvény olyan módosítását javasolta, amely nevesítette a SZIMA-t és rögzítette ezeket az alapelveket, azonban a kormány másként döntött, és az akadémiai törvény idén csak a HUN-REN visszavételéhez elengedhetetlen intézkedésekkel módosul. További tartalmak befogadására csak 2027-ben lesz mód, amikor az akadémiai törvény szövegét ismét megnyitják a szükséges módosításokhoz – mondta az MTA főtitkára.

Az Akadémia másik szándéka volt, hogy a 2027. évi költségvetésben növelje részben saját fejezetének főösszegét, és azon belül elismertesse a SZIMA tagjainak tiszteletdíját, titkárságának működési költségeit, és lehetőséget teremtsen művészeti pályázatok kiírására is. Az Országgyűlésnek benyújtott költségvetési tervezetben azonban a SZIMA-ra eső növekedés nem szerepel. „A két intézkedés, az akadémiai törvény módosításának minimálprogramja, és a költségvetés változatlanul hagyása nyilván összefügg, együttesen változhatnak meg” – fogalmazott Kecskeméti Gábor.

Emellett az MTA javasolta a kormányzatnak, hogy a SZIMA helyzetének megvitatására alakítsanak munkacsoportokat, amely aktív, operatív, közös tárgyalások során segíthetne rendezni az első két javaslatot, a kormányzat azonban még ilyen munkacsoportokat sem állított fel – jegyezte meg.

Az MTA főtitkára hangsúlyozta:

egy európai nemzetállamban minden kiemelkedő tudós és művész politikai meggyőződésétől teljesen függetlenül egyaránt megbecsülésre érdemes, a rangos életműveknek a társadalom megbecsülését, nagyrabecsülését kifejező állami támogatásban és elismerésben kell részesülniük.

„Véget kell vetni a szekértáborokban való gondolkodásnak, a lövészárkok ásásának” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a szellemi élet, a tudomány és a művészet képviselőinek nem az a dolguk, hogy az egyre szűkülő anyagi forrásokért folytassanak erősen ideologikus harcokat, „hanem az, hogy kölcsönösen kifejezzék az egymás által megteremtett értékek iránti tiszteletet, és hangsúlyozzák mindkét félnek a szellemi élet, az emberi életminőség és a nemzeti identitás formálásában játszott szerepét”.

„Ha sikerül odahatnunk, hogy egy kiegyensúlyozott, az értékteremtést elismerő, minőségelvű kultúrpolitika kialakulását mozdítsuk elő, akkor hatalmasat léptünk afelé, hogy megkezdődhessék a csillapítása annak az ellenségeskedésnek is, amely a különböző ízlésű és értékrendű alkotók között lángol” – hangoztatta.

Ferencz Győző, a SZIMA ügyvezető elnöke köszöntőjében reményének adott hangot, hogy a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elfoglalhatja azt a helyet, amelyet alapítói szántak neki 1992-ben.

Hozzátette: a SZIMA alapítói egyrészt a magyarországi művészeti élet pluralitásának fölmutatását, képviseletét és előmozdítást tűzték ki célul, de az akadémia feladata az is, hogy képviselje és bemutassa a tudományos és a művészi megismerési módok elválaszthatatlan kapcsolatát.