Tudományos szimpóziumon mutatták be a HUNOR program kutatási eredményeit

A Magyar Tudományos Akadémia Székházában kedden kezdetét vette a Küldetés teljesítve! című tudományos szimpózium, amely a HUNOR Magyar Űrhajós Program kutatási eredményeit állította a középpontba. A rendezvényen a kísérletvezetők közérthető előadásokon keresztül számoltak be a Nemzetközi Űrállomáson végzett munkáról, beleértve a műszaki fejlesztéseket, a biológiai és orvosi kísérleteket, valamint a fizikai demonstrációk tapasztalatait.

Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a tudományos munka időtartama jóval meghaladja az űrutazásét. A folyamat a kérdések megfogalmazásával és a műszerek fejlesztésével kezdődik, majd a hazatérést követően az adatok feldolgozásával és értelmezésével folytatódik. Ebből születnek azok az eredmények, amelyekre a jövőben más kutatók is építhetnek.

Különleges laboratórium a világűrben

Az elnök kiemelte, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kutatói szemmel egy olyan különleges laboratóriumot jelent, ahol a földitől eltérő, tartós súlytalanság körülményei között vizsgálható az anyagok, eszközök és élőlények viselkedése. Rámutatott, hogy ezek a vizsgálatok a földi folyamatok megértéséhez is hozzájárulhatnak, az ott gyűjtött tapasztalatokból pedig új kutatási irányok, módszerek és alkalmazások születhetnek. Pósfai Mihály emlékeztetett az Apollo-8 történelmi Föld-felvételének gondolkodásformáló hatására is, aláhúzva, hogy az űrhajózás képes összekovácsolni és lelkesíteni a társadalmat.

Több mint negyven év után újra az űrben

Kapu Tibor kutatóűrhajós, a HUNOR program igazgatója beszédében felidézte, hogy az Akadémia az egykori Interkozmosz Tanácsa révén a magyar űrrepülés bölcsője. A tavalyi misszió során mintegy 30 tudományos kísérletet juttattak ki az űrbe, amelyek közül 20-at ő maga hajtott végre. A programba 152 magyar kutató kapcsolódott be, a kísérletek pedig az ország minden régiójából érkeztek. Kapu Tibor elmondta, hogy a több mint 40 év után újraindított űrprogram során számos olyan kihívással szembesültek, amelyekkel más területeken nem találkozhattak volna.

A program igazgatója hozzátette, hogy a Tudományos és Technológiai Minisztériummal közösen dolgoznak Magyarország űrpiaci pozíciójának erősítésén. A 2021-es Nemzeti Űrstratégia alapjaira építve reagálnak az elmúlt öt év felgyorsult változásaira, és számos európai mintát követve törvényi keretek közé emelik törekvéseiket.

Széles körű tudományos kutatások

Schlégl Ádám klinikai ortopédsebész, korábbi űrhajósjelölt rámutatott, hogy a küldetés keretében végzett kutatások rendkívül sokszínűek: az anyagtudománytól és a folyadékfizikától kezdve a pszichológián át az orvostudományig terjednek. Hozzátette, hogy a megszerzett eredmények mellett kulcsfontosságú a hazai kutatócsoportoknál felhalmozódott tudás. A HUNOR program révén már az ország minden régiójában működik űrkutatási tapasztalattal rendelkező csoport, és a küldetés óta eltelt kicsit több mint egy évben közülük négyen már sikeresen pályáztak az Európai Űrügynökség (ESA) kiírásaira.

A rendezvény résztvevőit videóüzenetben köszöntötte Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, aki elismerését fejezte ki a program megvalósításában részt vevő mérnököknek, kutatóknak, egyetemeknek és vállalatoknak.

A program Kapu Tibor hazatérésével új szakaszba lépett, most az eredmények feldolgozásán, a tapasztalatok megosztásán és a következő lehetőségek megteremtésén van a sor.

A szimpózium rávilágított arra, hogy a HUNOR program nem csupán egy egyszeri küldetés volt, hanem egy hosszú távú tudományos folyamat kezdete, amely a hazai kutatói közösség megerősítését szolgálja.