Két alapvetően eltérő politikai kultúra ütközése rajzolódott ki a szerb parlament alakuló ülésén: az egyik az utóbbi évtizedek közéletét meghatározó, személyeskedésre és agresszív szóváltásokra épülő politizálás, a másik pedig egy tanultabb, visszafogottabb, az érvek ütköztetésére és a demokratikus intézmények tekintélyének helyreállítására törekvő, európaibb parlamenti magatartás.
Az október 25-i előrehozott választáson győztes Egyetemista Lista nemcsak a parlamenti erőviszonyokat rendezte át, hanem a politikai szerepeket is felcserélte. A Szerb Haladó Párt (SNS) ellenzékbe került, míg a korábban elsősorban az egyetemeken, a tudományos életben és a civil társadalomban tevékenykedő szereplők kerültek a törvényhozás meghatározó pozícióiba.
Feszültségek az alakuló ülésen
A hatalomváltás azonban nem jelenti automatikusan a politikai magatartás megváltozását is. A parlament kedden elkezdődött alakuló ülésének csütörtöki folytatásán ismét éles szóváltások alakultak ki, amelyek során a korábbi kormánypárt képviselői több alkalommal is összetűzésbe kerültek az új házelnökkel.
Aleksandar Cupic, az Egyetemista Lista jelöltjeként megválasztott házelnök hivatalba lépésekor a parlament méltóságának helyreállítását, a párbeszédet és a toleranciát nevezte a következő időszak legfontosabb követelményeinek. Ezt azonban az ellenzék kevésbé tartotta követendő példának.
Csütörtökön Aleksandar Vucic korábbi köztársasági elnök, az SNS politikai tömbjének frakcióvezetője személyesen támadta a házelnököt, megkérdőjelezve végzettségét és alkalmasságát. A parlament elnöke figyelmeztetésben részesítette, mire az SNS képviselői felálltak, Ana Brnabic korábbi házelnök és Milenko Jovanov frakcióvezető-helyettes pedig az elnöki asztalhoz lépett.
A házelnök újabb figyelmeztetéseket osztott ki, majd szünetet rendelt el. Ana Brnabic szerint ez annak a bizonyítéka, hogy az új parlamenti többség már működésének első óráiban korlátozni kezdte a szólásszabadságot.
Vádak és politikai viták
A volt házelnök kifogásolta, hogy Cupic rövid idő alatt hét figyelmeztetést osztott ki ellenzéki képviselőknek, valamint azzal vádolta az Egyetemista Listát, hogy a parlament mind a hat alelnöki tisztségét saját jelöltjeivel akarja betöltetni, és sem a korábbi kormánypárti tömbnek, sem a nemzeti kisebbségek képviselőinek nem adna ilyen pozíciót.
Ana Brnabic szerint az új többség fellépése nem a demokratikus normák helyreállítását, hanem egy újfajta önkényuralmi gyakorlat kialakulását jelzi. Az incidens érzékeltette, hogy az új politikai erő és a korábbi hatalom képviselői nemcsak a politikai célokat, hanem a parlamenti vita elfogadható eszközeit is eltérően ítélik meg.
Tudományos háttér a parlamentben
Az új parlament összetétele mindenesetre jelentősen eltér a korábbi törvényhozásokétól. A Science tudományos folyóirat a világ egyik legképzettebb parlamentjeként mutatta be az új szerb törvényhozást. Az Egyetemista Lista képviselői között több tucat egyetemi oktató, kutató és tudományos fokozattal rendelkező szakember található, köztük asztrofizikusok, mérnökök, orvosok, szociológusok, politológusok és közgazdászok.
Bojan Vranic, a Belgrádi Egyetem Politikatudományi Karának professzora a közszolgálati televíziónak nyilatkozva csütörtökön technokrata parlamentnek nevezte az új törvényhozást. Szerinte a választók tudatosan döntöttek a magasan képzett jelöltek mellett, noha az új képviselői összetétel nem tükrözi a szerb társadalom egészének iskolázottsági szerkezetét. Úgy vélte, az akadémiai közösség jelenléte hozzájárulhat az érvelés színvonalának és a demokratikus politikai kultúrának a javulásához.
Ivanka Popovic, a Belgrádi Egyetem professor emeritája szerint elérkezett az ideje annak, hogy a politikusok ne csak a tetteikért, hanem a kimondott szavaikért is felelősséget vállaljanak. Megítélése szerint a korábbi hatalomnak érdekében állt a társadalmi megosztottság fenntartása, ezért nem alkalmazta következetesen a parlamenti sértegetések megfékezésére rendelkezésre álló eszközöket.
Hosszú folyamat a kultúraváltás
A politikai kultúraváltás azonban várhatóan hosszabb folyamat lesz, mint maga a hatalomváltás. A Szerb Haladó Párt több mint egy évtizeden át határozta meg az ország politikai életét, és az általa kialakított kommunikáció mélyen beépült a közéletbe. Ez utóbbi a politikai ellenfelek hiteltelenítését, a konfliktusok kiélezését és a társadalom politikai táborokra osztását is magába foglalta.
Október 25. után teljesen új helyzet állt elő. A korábbi hatalom képviselőinek most először kell tartósan alkalmazkodniuk olyan parlamenti többséghez, amelynek működését nem ők határozzák meg, az új többségnek pedig azt kell bizonyítania, hogy képes a parlamenti rend helyreállítására anélkül, hogy maga is a korábbi hatalomgyakorlás eszközeihez nyúlna.
Az alakuló ülésen a többségnek egyelőre sikerült megőriznie méltóságát, hosszú távon viszont nemcsak ez lesz a feladata, hanem az is, hogy bebizonyítsa: a politika nemcsak a hatalom megszerzését és megtartását jelenti, hanem a közös ügyek megvitatását és megoldását is.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.