A fenntartható fejlődés és a fenntartható turizmus nem választható el egymástól. A magyar turizmus jövőjének olyan növekedésre kell épülnie, amely gazdasági értéket teremt, de ezzel együtt megőrzi a turizmus alapját képező természeti és nem természeti attrakciókat, kulturális kincseket – mondta Boros Botond, a Visit Hungary vezérigazgatója egy szakmai konferencián pénteken Budapesten.
A „Fenntartható turizmus vagy fenntartható növekedés? ESG-kihívások a magyar szálloda- és turisztikai szektorban” című szakmai konferenciát a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) fenntartható fejlődés intézete rendezte az ESG Körkép kutatássorozata részeként.
Boros Botond rámutatott:
az ESG-szemlélet (azaz a környezeti-társadalmi-irányítási szempontok rendszere) és az adatalapú döntéshozatal új alapokra helyezi az ágazatot, a Visit Hungary is így működik. A fenntarthatóság lehetővé teszi, hogy a környezeti, társadalmi, és gazdasági hatásokat ne csupán értelmezzék az adatok által, hanem azokat alátámasztva mérjék és értékeljék – mondta.
A vezérigazgató kifejtette: a fenntartható turizmus már nem csak azt jelenti, hogy „kicsit visszább tekerjük a fűtést, vagy kevesebbszer használjuk a törölközőt”, hanem azt, hogy összhangba hozzák a fenntarthatóságot a turisztikai stratégiával, és ezt mindenki számára érthetően és láthatóan teszik. Véleménye szerint a jövő fenntartható turizmusa azon múlik, hogy mennyire tudják ezeket a hatásokat mérni, és mennyire tudják a felelős döntéshozatalnál hosszú távú döntésekké alakítani. Tapasztalataik szerint akkor lehet versenyelőny a fenntarthatóság, ha ez mérhető, és közösen tesznek érte – tette hozzá
A Visit Hungary tudásmegosztással, a jó gyakorlatok megosztásával, szakmai együttműködésekkel segíti az ágazat szereplőit, és országos fenntarthatósági roadshow-t rendez – ismertette. Közölte, hogy a szervezet idén csatlakozott a Fenntartható Turizmus Világtanácshoz (GSTC), amivel bekerült az információáramlásba.
Kovács Balázs, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) alelnöke szerint az ágazatban néhány éve még kommunikációs kérdésként kezelték az ESG-szemléletet, mára kiderült, hogy sokkal többről van szó: működési, beruházási, munkaerőpiaci kérdéssé, a mindennapi élet részévé vált. Az energia-, vízfelhasználás, az épületüzemeltetés, a munkaszervezés, a HR, a vendégelvárások mind olyan terület, amely a bevételt és az eredményességet közvetlenül meghatározó tényező, minden vezető kiemelt feladata.
Az elmúlt évek kijózanítóak voltak a szektor számára, a drámai energiaköltség-emelkedés, a munkaerőpiaci nehézségek mind rámutattak, hogy a stabil működés alapfeltétele a fenntarthatóság – húzta alá. A jövőben csak azok a szereplők lesznek életképesek, akik képesek tudatosan tervezni a beruházásaikat, energiafelhasználásukat.
A fenntarthatóság szerinte már nem csak vállalati ügy, hanem desztinációs kérdéssé is vált a hétköznapokban. A helyi közösségekhez, városokhoz kötötten működő cégek, szállodák csak akkor tudnak erősek lenni, ha ezek a helyek élhetőek, szerethetőek és hosszú távon is vonzóak maradnak.
Kökény László aBCE docense, a konferencián bemutatott ESG körkép – Fókuszban a fenntartható turizmus című kiadványról elmondta: az az egyetem fenntartható fejlődés intézete, továbbá az Opten Kft. és szakmai partnerek, a kutatásban szereplő vállalatok együttműködésének eredménye, többéves szakmai sorozat harmadik kötete az agrár és az általános vállalati ESG-körkép után. A készítésekor a nagy adatbázisok elemzése mellett vállalati interjúkat készítettek, kvalitatív kutatást készítettek a hazai prémiumszállodák gyakorlatáról. Ezek során az „adatok mögé mentek”, nem volt cél a vállalkozások rangsorolása – mondta. A csaknem 150 oldalas kiadvány bárki számára hozzáférhető, nyilvánosan elérhető.
Harangozó Gábor, a BCE egyetemi tanára ismertette: a turizmus ágazat ESG-teljesítményének mérésére készült Opten ESG-index összehasonlítható, nyilvános vállalati adatokból épül fel, több mint 75 paramétert tartalmaz. A részletes számítási módszertan nem teljesen nyilvános, az összesített ESG-index mellett elérhetőek a főindex alapját adó környezeti (E), társadalmi (S), és vállalatirányítási (G) alindexek. Mind a főindexet, mind az alindexeket 1-10 skálán határozzák meg, az 1 a legrosszabb, a 10 a legjobb teljesítményt jelenti. A szálláshelyekre és a vendéglátásra készített mutató több mint 23 ezer magyar vállalkozás adatait elemzi, abban a mikro- és kisvállalkozások súlya meghatározó. Az iparági cégek a legtöbb területen közepesnél kissé magasabb eredményt értek el. Az összesített ESG-index 2022 és 2026 között érdemben nem változott, stabilan alakult, ugyanakkor vállalatméretben jelentős különbségeket mutat, és a pénzügyi stabilitás erősen összefügg az ESG-adatokkal – mutatott rá.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.