Az átmenet és a közös stratégiaalkotás évének nevezte 2027-et Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Kultúra2028 című szakmai konferencián.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közös szervezésében megvalósult budapesti tanácskozáson a kulturális finanszírozás jövője volt a központi téma. Tarr Zoltán miniszter, az NKA elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kulturális élet megújítása társadalmi jelentőséggel bír.
Kulturális rendszerváltás a cél
Kulturális rezsim helyett kulturális rendszert szeretnénk létrehozni, együtt az alkotókkal, az intézményekkel, a szervezetekkel és a fogyasztókkal. A kulturális rendszerváltás lényege, hogy a politikai hatalom ne tekintse a kultúrát saját tulajdonának
– emelte ki a tárcavezető.
A tervek szerint az ágazati elképzelésekből és a konferencián megfogalmazott ajánlásokból vitaanyag készül, amelyet széles körű szakmai és társadalmi egyeztetésre bocsátanak. Ezzel párhuzamosan megkezdik az NKA új működési és finanszírozási modelljének kidolgozását, valamint felkészülnek az új uniós költségvetési ciklus forrásainak felhasználására.
Szakmai bizalom és kiszámíthatóság
Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár a szakmai és társadalmi bizalom helyreállítását nevezte az egyik legfontosabb szándéknak, hangsúlyozva, hogy a politikát el kell távolítani a kulturális közegekből. Kiemelt feladatként jelölte meg a fiatalok kulturális nevelését, a vidéki lehetőségek bővítését és a nemzetközi kapcsolatok erősítését.
Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkár a szakmai önállóság fontosságát emelte ki, mondván: kiszámíthatóság nélkül nincs nyugodt alkotómunka, és nincs hosszú távú tervezés sem. Mattyasovszky-Zsolnay Bence, az NKA alelnöke hozzátette, hogy a támogatási rendszernek alkalmazkodnia kell a megváltozott kultúrafogyasztási szokásokhoz.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van átlátható pályázati menetrendre, tervezhető határidőkre és többéves támogatási lehetőségekre. Emellett igény mutatkozott arra, hogy a szakmai szervezetek valódi szerepet kapjanak a döntési folyamatokban, a kollégiumi rendszer átalakításában, valamint az összeférhetetlenségi szabályok követhetőbbé tételében.
Az eseményen kétszáz résztvevő nyolc szakmai műhelyben – többek között a szépirodalom, a zene, a színház, a közgyűjtemények és az örökségvédelem területén – vitatta meg a jelenlegi támogatási rendszer tapasztalatait és a megújulás lehetőségeit.
A konferencia eredményei és a megfogalmazott javaslatok a jövőbeni kulturális stratégia alapköveit képezik majd.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.