Az MTI beszámolója alapján az Országgyűlés keddi ülésén több fontos törvényt is elfogadott, amelyek közül kiemelkedik a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése, az önkormányzati vezetők javadalmazásának korlátozása, valamint az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar Nemzeti Csoportjának megalakítása.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről döntött az Országgyűlés. A képviselők 135 igen, 44 nem és 6 tartózkodó szavazattal fogadták el Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese által benyújtott, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló jogszabályt, amely a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
A törvényben rögzítették, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal „tényleges közfeladatot nem lát el” és „létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált”, valódi célja az volt, hogy „politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre”.
A hivatal, amely – több mint 2 éve, 2024. február 1-jétől működik Magyarországon – az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba történő beolvadással szűnik meg, de feladatait a minisztériumnak nem kell közfeladatként ellátnia.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása a jogszabály hatálybalépésével megszűnik, végkielégítésre nem jogosultak, és a hatálybalépést követő tizenöt napon belül záró vagyonnyilatkozatot kell tenniük.
Megszűnik a hivatal foglalkoztatottjainak jogviszonya is, őket a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényben megállapított összeg és végkielégítés illeti meg. A jogviszonyok megszűnésével összefüggő munkáltatói intézkedéseket az igazságügyi minisztérium hozza meg.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését az alaptörvény tizenhatodik módosítása alapozta meg, amelyet június 15-én fogadott el az Országgyűlés. Ezzel a módosítással törölték az alaptörvényből a hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést, amely úgy szólt: „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”
Korlátozzák a polgármesterek és vármegyei közgyűlési elnökök javadalmazását
A parlament 135 igennel, 51 nem ellenében, tartózkodás nékül elfogadta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény polgármesteri és vármegyei közgyűlési elnöki javadalmazások korlátozásával összefüggő módosítását.
A jogalkotók úgy fogalmaznak, hogy a törvény célja, hogy nemzetgazdasági érdekből megakadályozza, hogy a főpolgármester, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok élén álló polgármesterek, a vármegyei önkormányzatok közgyűlési elnökei, valamint a polgármesterek illetménye automatikusan, évről évre emelkedjen. Emellett a jogszabály megszünteti az ezen tisztségekhez kapcsolód havi költségtérítési jogosultságot, illetve a felére, a nemzetgazdasági átlagkereset négyszereséről a kétszeresére csökkenti csökkenti a vármegyei önkormányzat közgyűlési elnökének illetményi szorzószámát.
Az indítvány általános vitájában előterjesztőként felszólaló Szabó Tibor (Tisza) felhívta a figyelmet, hogy a hatályos szabályozás alapján a tisztségviselők illetménye a nemzetgazdasági átlagkereset változásához van kötve. Ez 2026. július 1-től minden külön döntés nélkül mintegy 9 százalékos automatikus illetményemelkedést eredményezne – tette hozzá. Szavai szerint ez a jelenlegi gazdasági és költségvetési környezetben nem indokolt, ezért az indítvány elfogadása esetén az önkormányzati vezetők illetménye nem növekszik automatikusan, hanem a jelenlegi szinten változatlan marad.
Kitért arra: a törvény eddig havi költségtérítést biztosított az érintett tisztségviselőknek, az illetményük 15 százalékának megfelelő összegben, anélkül, hogy a tényleges költséget igazolniuk kellene. Úgy fogalmazott, hogy ahol közpénzt költenek el, ott elszámolásnak kell lennie, és a költségtérítésnek nincs helye most, amikor az ország nehéz pénzügyi helyzetben van.
Megalakult az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportja
Az Országgyűlés – 185 igen szavazattal 1 nem ellenében, tartózkodás nélkül – elfogadta az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar Nemzeti Csoportjának megalakításáról szóló határozati javaslatot.
A javaslat indoklása szerint az újonnan megalakult Országgyűlés – az elmúlt kilenc ciklushoz hasonlóan – kinyilvánítja, hogy az IPU kilenc alapító országának egyikeként közreműködik a parlamentek legrégebbi globális világszervezetének, az Interparlamentáris Uniónak a munkájában és valamennyi országgyűlési képviselő részvételével megalakítja az IPU Magyar Nemzeti Csoportját.
Az Országgyűlés felkéri a házelnököt, hogy hívja össze a nemzeti csoport alakuló közgyűlését és a képviselőcsoportok véleményének mérlegelését követően terjesszen elő javaslatot a nemzeti csoport alapszabályára.
A határozathozatalokat követően az IPU magyar csoportja – a parlamentarizmus nemzetközi napján – megtartotta alakuló ülését, elfogadta alapszabályát, valamint megválasztotta az elnököt, az első alelnököt és a további alelnököket. Az IPU magyar csoportjának elnöke Kulcsár Krisztián (Tisza) lett.
Fosthoffer Ágnes házelnök hangsúlyozta: az IPU globális béke és biztonság, valamint a parlamenti intézmények és demokrácia erősítésében játszott kiemelt szerepére tekintettel, az ENSZ 2018-ban az IPU alapításának napját, június 30-át a Parlamentarizmus Nemzetközi Napjává nyilvánította. Üzenetértékűnek nevezte, hogy az IPU Magyar Nemzeti Csoportja éppen a Parlamentarizmus Nemzetközi Napján alakulhat újjá a magyar Országgyűlésben.
A parlamenti döntéseket követően az IPU magyar csoportja a Parlamentarizmus Nemzetközi Napján tartotta meg alakuló ülését, ahol Kulcsár Krisztiánt választották meg elnöknek.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
