Sokan teszik fel a kérdést, miért érezhetik magukat egyesek sokkal jobban a munkahelyükön, mint mások, amiről Micael Dahlen boldogságkutató professzor osztotta meg szakmai meglátásait. A szakértő szerint a válasz nem egy konkrét pozícióban vagy iparágban rejlik, hanem három olyan visszatérő pilléren nyugszik, amelyek meghatározzák, hogyan érezzük magunkat a mindennapokban. Mivel életünk jelentős részét munkával töltjük, az ott szerzett tapasztalatok alapvetően befolyásolják általános közérzetünket is.
A professzor hangsúlyozza, hogy a munka nem tekinthető csupán várakozási időnek a valódi élet kezdete előtt. „Ha a munkára csupán úgy tekintünk, mint várakozási időre az élet kezdete előtt, amikor hazamegyünk vagy szabadságra megyünk, akkor nem alakul ki egészséges élet- és boldogsággazdaság” – fogalmazott Dahlen. A kutatások szerint a boldog munkavállalókat nem a szakmájuk, hanem bizonyos közös tényezők kötik össze.
A legmeghatározóbb tényező a munkahelyi közösség. A munka szinte mindig szervezett keretek között zajlik, ami lehetővé teszi, hogy együtt többet érjünk el, mint egyénileg. A kollégák közötti kapcsolatok jelentőségét gyakran alábecsüljük, pedig a közösségérzet alapvető fontosságú azok számára, akik valóban jól érzik magukat a munkájukban.
A „mi” érzése különbséget jelent a mindennapokban. A szakértő szerint ez a közösségi élmény biztonságot és energiát ad, lehetővé téve, hogy a munkavállalók egy közös, a saját feladatuknál nagyobb cél érdekében tevékenykedjenek. Ez a fajta együttműködés teszi lehetővé, hogy többet érjünk el, mint amit egyéni erőfeszítéssel elérhetnénk.
A második kulcstényező a cselekvési szabadság, vagyis annak érzése, hogy az egyén képes formálni a saját munkáját. Fontos, hogy a feladatok ne csak készen érkezzenek, hanem a munkavállaló érezze, hogy ő maga is alakítója a folyamatoknak. Ez az úgynevezett agenciaérzet jelentős mértékben növeli az elégedettséget.
Nem feltétlenül nagy változtatásokra van szükség a munkakörben. A kutatások azt mutatják, hogy ha a dolgozók elgondolkodnak azon, miért fontos a munkájuk, és hogyan tehetnék azt még értelmesebbé, az önmagában is jelentős pozitív hatással bír. Az emberek gyakran ugyanazt a munkát végzik, de a szemléletváltás új értelmet ad a feladatoknak.
A harmadik tényező a folyamatos előrehaladás. A szervezetnek és az egyénnek is éreznie kell a fejlődést, hogy ne váljon a munka egyhangú ismétlődéssé. A szakértő szerint paradox módon éppen azok a feladatok adnak a legtöbb energiát, amelyek némi erőfeszítést igényelnek, és van bennük némi „tuggmotstånd”, azaz ellenállás vagy kihívás.
Amikor valami újba kezdünk, jobban jelen vagyunk a pillanatban. Ilyenkor nem lehet „autopilot” üzemmódban dolgozni, hanem ott kell lenni a jelenben. Ez segít elkerülni azt az érzést, hogy a hetek csak úgy elsuhannak mellettünk anélkül, hogy igazán megélnénk azokat.
Az új feladatok beépítése a mindennapokba egyszerű módja annak, hogy megtörjük a rutint. A kihívásokkal teli munka segít abban, hogy a munkavállaló ne érezze magát gépiesnek, hanem aktív résztvevője legyen a saját szakmai fejlődésének.
Elmondható, hogy nincs egyetlen recept a munkahelyi boldogságra. A három tényező – a közösség, a befolyásolhatóság és a fejlődés – súlya egyénenként és munkahelyenként változó.
A szakértő szerint a legfontosabb, hogy mindenki megtalálja azokat a pontokat, amelyek az adott helyzetben a legtöbb értelmet és energiát adják számára a mindennapi feladatok során.
A munkahelyi elégedettség tehát nem egy statikus állapot, hanem egy folyamatosan alakítható dinamika, amelyben a munkavállaló és a szervezet közös felelőssége a megfelelő környezet megteremtése.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
