Sokan ismerik azt a bosszantó jelenséget, amikor egy társaságban csak néhány embert szemelnek ki maguknak a szúnyogok, míg mások szinte teljesen érintetlenek maradnak, ahogy arról a BBC beszámolt. Ez a különbség nem csupán véletlen, hanem mélyebb biológiai okokra vezethető vissza. A szúnyogok ugyanis már jóval azelőtt érzékelik jelenlétünket, hogy leszállnának ránk, mivel folyamatosan olvassák testünk jelzéseit. A nőstény szúnyogok – amelyek egyedül felelősek a csípésekért – a vérben található fehérjékre vadásznak, amelyekre petéik fejlődéséhez van szükségük.
A szúnyogok körülbelül 10 méteres (33 láb) távolságból képesek azonosítani célpontjaikat vizuális és szaglási jelek alapján. Az egyik legfontosabb ilyen jel a szén-dioxid (CO2), amelyet kilégzésünkkel és bőrünkön keresztül bocsátunk ki. Amikor a szúnyogok érzékelik a CO2-felhőt, az beindítja bennük a gazdaszervezet-kereső viselkedést. Mivel a felnőtt emberek több szén-dioxidot termelnek, mint a gyermekek, ezért vonzóbb célpontnak számítanak a rovarok számára.
A szén-dioxid mellett a testhő és a nedvesség is kulcsfontosságú tényező. A terhes nők például kétszer olyan vonzóak a szúnyogok számára, mint a nem várandósok, mivel a terhesség növeli az anyagcsere-igényt és a légzési volument, ami több hő és CO2 kibocsátásával jár. „Egy kis kemence van benned, forróbb vagy” – magyarázza Steve Lindsay, a Durhami Egyetem közegészségügyi entomológia professzora. Hasonló hatást vált ki a fizikai aktivitás is, amely átmenetileg növeli a szúnyogok vonzódását, különösen edzés közben és közvetlenül utána.
A nagyobb testalkatú emberek, akik általában több hőt termelnek és több szén-dioxidot lélegeznek ki, szintén gyakrabban válhatnak célponttá. Amikor a szúnyogok 10 méternél közelebb kerülnek, a bőr és a lehelet illata válik meghatározóvá. A tudósok megcáfolták azt a mítoszt, miszerint az „édes vér” vonzaná a rovarokat; a valóságban a bőrünkön élő mikrobiom által termelt illatanyagok a döntőek. A bőrön található baktériumok lebontják a szénhidrátokat, zsírsavakat és peptideket, illékony szerves vegyületeket (VOC) hozva létre.
A kutatások szerint a magasabb karbonsav-tartalommal rendelkező bőr illata különösen vonzó a szúnyogok számára. A Rockefeller Egyetem kutatói 64 ember bőrillatát elemezték, és kiderült, hogy a legvonzóbb személyek illatprofilja akár 100-szor is vonzóbb lehetett a legkevésbé vonzóakénál. Érdekesség, hogy a szúnyogok iránti vonzódásunk viszonylag állandó. A vizsgálatok során kiderült, hogy az egyes személyek vonzósági pontszámai évekig konzisztensek maradtak, függetlenül az életmódbeli változásoktól.
Ez arra utal, hogy a szúnyogok számára „csábító” illatprofilunk nagyrészt genetikailag meghatározott, amit az ikerkutatások is alátámasztanak: az egypetéjű ikrek egyformán vonzzák a rovarokat, míg a kétpetéjűeknél eltérések tapasztalhatók. A bőr mikrobiomjának összetétele is befolyásolja, mennyire vagyunk „vonzóak”. A Wageningen Egyetem kutatói megállapították, hogy a maláriaszúnyogok számára vonzóbb személyek bőrfelületén eltérő, kevésbé változatos, de nagyobb mennyiségű baktériumközösség található.
Hogyan védekezhetünk hatékonyan? Bár sokan esküsznek a fokhagymafogyasztásra vagy a B-vitamin szedésére, ezek hatékonysága tudományosan nem igazolt. A szakértők szerint a leghatékonyabb megoldást a bevált rovarriasztók – például a DEET, a pikaridin vagy a PMD – használata, valamint a zárt ruházat viselése jelenti. Mivel a szúnyogok gyakran a fedetlen végtagokat támadják, a testfelület takarása jelentős védelmet nyújthat. Fontos azonban a rendszeres újrafújás, mivel az izzadság és az idő múlása csökkenti a riasztószerek hatását.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
