Túlterheltség, ingerlékenység, szédülés, puffadás és kimerültség – ezek azok a kifejezések, amelyek gyakran visszaköszönnek a visszajelzésekben, ahol nők számolnak be arról, hogyan élik meg a rekordokat döntögető nyári hőséget. Bár a szélsőséges hőmérséklet mindenkit megvisel, a szakértők szerint a hőhullámok egyfajta „stressztesztet” jelentenek a nők szív- és érrendszerének, és sokkal súlyosabban érintik őket, mint a férfiakat.
A nők ráadásul kis mértékben ugyan, de sebezhetőbbek lehetnek a hőség okozta halálozással szemben, bár a kutatók szerint további bizonyítékokra van szükség a pontos összefüggések feltárásához. Ahogy a klímaváltozás egyre intenzívebb és gyakoribb hőhullámokat hoz az Egyesült Királyságba, a szakértők sürgetik a nők kockázatainak jobb megértését és a célzottabb védelmi intézkedések bevezetését.
Biológiai szempontból a nők fokozott kockázata két fő tényezőre vezethető vissza: a hormonális szintek természetes ingadozására és a test hőségre adott reakciójára, amelyek jelentősen eltérnek a férfiakétól. A kutatások azt mutatják, hogy a nők kevesebb verejtéket termelnek, és csak magasabb testhőmérsékletnél kezdenek el izzadni. Ez a folyamat rontja a szervezet azon képességét, hogy gyorsan megszabaduljon a felesleges hőtől, és megnehezíti annak megítélését, mikor kerül a test kritikus állapotba, mivel a bőrön vagy a ruházaton nem látható annyi izzadság.
Ugyanezek a kutatások rámutattak arra is, hogy a nők átlagos testhőmérséklete és testzsírszázaléka magasabb, ami egyfajta extra szigetelőrétegként funkcionál a melegben. Ha ehhez hozzávesszük a hormonok természetes ingadozását, amely már önmagában is kibillentheti az agy hőszabályozó rendszerét, érthetővé válik a fokozott sérülékenység. Az ösztrogén és a progeszteron szintje jelentősen változik a menstruációs ciklus, a perimenopauza, a menopauza, a terhesség és a szoptatás alatt, ami mind-mind megnehezíti a testhőmérséklet stabil fenntartását.
A biológiai tényezők mellett a társadalmi-gazdasági körülmények is meghatározóak. A nők gyakran alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, vagy ők látják el a gondozási feladatokat a családban, ami korlátozhatja a lehetőségeiket arra, hogy a kánikula idején megfelelően gondoskodjanak saját magukról. A menstruációs ciklus során a hormonális szintek emelkedése és csökkenése közvetlen hatással van a hőtűrésre. A progeszteron a ciklus második felében emelkedik, ami megemelheti a testhőmérsékletet, tovább fokozva a diszkomfortérzetet a melegben.
Amikor a menstruáció megkezdődik, az ösztrogénszint – amely a hőszabályozó rendszerért felelős – a legalacsonyabb szintre esik, ami extra terhet ró a szívre a hűtési folyamatok során. Michaela Finn, észak-londoni lakos, aki a júniusi hőhullám idején menstruált, arról számolt be, hogy bár a vérzése normális volt, jelentős fáradtságot, szédülést, szorongást és álmatlan éjszakákat tapasztalt. A munkahelyi műszakok alatt többször is ájulás környékezte, végül kénytelen volt betegszabadságra menni, mert a teste teljesen kimerült és görcsölt.
A várandós nők esetében a helyzet még kritikusabb, mivel a megnövekedett anyagcsere-hő és a folyadékigény miatt a test hőszabályozása nehezebbé válik. A terhesség korai és középső szakaszában a progeszteronszint ingadozása okozhat hőhullámokat, míg a későbbi szakaszban a megnövekedett testsúly és a magzat hordozása jelentős kardiovaszkuláris terhet ró az anyára. A kutatások szerint a hőstressz növelheti a szövődmények kockázatát, különösen a magasabb rizikójú terhességeknél.
Jess Bloom, aki július végére várja gyermekét, a nyári hőséget „pokolinak” írta le, és kénytelen volt a konyha padlóján aludni, valamint hideg fürdőkkel enyhíteni a tüneteit. A hőségnek való kitettség a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát is növeli, különösen a nők körében. A folyadék- és sóvesztés miatt csökkenő vérnyomás hő kimerültséghez, szélsőséges esetben pedig szívrohamhoz vezethet. A szakértők azt tanácsolják, hogy a kánikulát kezeljük kardiovaszkuláris stressztesztként: fogyasszunk sok folyadékot, használjunk hűtési eszközöket, és a fizikai aktivitást időzítsük a hűvösebb órákra.
A szakértők szerint a munkaadóknak és a döntéshozóknak is sokkal figyelmesebbnek kell lenniük a nők hőségre való érzékenységével kapcsolatban. Dr. Pinho-Gomes hangsúlyozta, hogy több nőre van szükség a döntéshozói pozíciókban, akik a saját tapasztalataik révén is jobban átlátják a nők speciális igényeit és védelmének fontosságát a klímaváltozás okozta kihívások közepette.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
