Az Associated Press(AP) beszámolója szerint rejtélyes légicsapások sorozata érte Iránt azután, hogy az Egyesült Államok bejelentette katonai műveleteinek lezárását. A csütörtöki támadások éppen akkor történtek, amikor az ország a néhai legfelsőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah temetésére készült. A csapások Irán déli részén több területet is érintettek, azonban a teheráni teokrácia egyelőre nem nevezett meg konkrét felelőst, bár egy törvényhozó figyelmeztetést küldött az Egyesült Arab Emírségeknek, amiért állítólag támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak.
Fokozódó feszültség a Hormuzi-szorosnál
A térségbeli arab államok, amelyeket a február 28-án kezdődött háború óta Irán többször is célba vett, pénteken nem reagáltak azonnal a megkeresésekre. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Egyesült Államok és a szövetségesei ragaszkodnak ahhoz, hogy a Hormuzi-szoros nemzetközi vízi útként szabadon átjárható maradjon. Ezzel szemben Irán azt követeli, hogy a szoros, amelyen keresztül a világ olaj- és földgázszállítmányainak mintegy ötöde halad át, kizárólag az ő ellenőrzése alá kerüljön, és a hajók fizessenek díjat Teheránnak.
Bár az olajárak a háborús csúcsot jelentő 120 dolláros (kb. 46 800 forintos) hordónkénti árról jelentősen visszaestek, az iráni kontroll továbbra is globális energiaválságot idéz elő. Izrael, amely szintén részt vett az Irán elleni háborúban, egyelőre nem vállalta a felelősséget a legutóbbi támadásokért.
Az amerikai műveletek és az iráni válaszcsapások
Az amerikai Központi Parancsnokság csütörtökön helyi idő szerint reggel 6:30 körül közölte, hogy befejezte a mintegy 90 célpontot érintő támadássorozatát. Nem sokkal később iráni hírügynökségek és állami médiumok arról számoltak be, hogy légicsapások és robbanások érték Bushehr és Szisztán és Beludzsisztán tartományokat, valamint Ahváz és Csabahar városait. A Központi Parancsnokság nem reagált a további támadásokkal kapcsolatos kérdésekre.
Irán válaszul szélesebb körű támadásokat indított a Közel-Keleten, célba véve Bahrajnt, Jordániát, Kuvaitot és Katart. A négy országban megszólaltak a légvédelmi szirénák, az emberek óvóhelyekre menekültek. Kuvaitban egy ember megsérült, miközben a légvédelmi rendszerek próbálták elhárítani a beérkező lövedékeket.
Diplomáciai és katonai mozgások
Az Egyesült Arab Emírségek vezetője, Mohammed bin Zajed Ál Nahajan sejk az iráni támadást követően azonnal Kuvaitba utazott, hogy találkozzon az olajban gazdag ország emírjével. A Perzsa-öböl menti arab országok emellett egyeztetéseket folytattak Katar külügyminiszterével, aki Pakisztánnal együtt közvetítőként vesz részt az Irán és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokon egy ideiglenes tűzszüneti megállapodás érdekében.
Korábban, a háború során már történtek hasonló, fel nem vállalt légicsapások. Tisztségviselők később elismerték, hogy Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is hajtott végre támadásokat Irán ellen, miután Teherán az ő energiaipari létesítményeiket vette célba. Egy újabb öböl menti csapás Irán ellen vélhetően azt a célt szolgálja, hogy elrettentsék Teheránt a további agressziótól.
Izrael álláspontja és a jövőbeli kilátások
Izrael, amely Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezetésével intenzív kampányt folytat Irán ellen, június óta nem hajtott végre közvetlen támadást az iszlám köztársaság ellen. Izrael általában azonnal vállalja a felelősséget a műveleteiért. A kormány közlése szerint Netanjahu csütörtök este egyeztetett Donald Trumppal, aki tájékoztatta az amerikai lépésekről az öbölben.
Jiszráél Kac védelmi miniszter megismételte, hogy országa kész szembeszállni Iránnal, ha szükséges. „Az izraeli hadsereg készenlétben áll, hogy újraindítsa a kampányt, helyreállítsa a légi fölényt, és végrehajtson egy kék-fehér (izraeli) csapást Iránban a fenyegetések elhárítása érdekében, akár harmadszor is” – fogalmazott Kac egy katonai ünnepségen. „Ha vissza kell térnünk, még nagyobb erővel fogunk visszatérni.”
Iráni fenyegetések és a tengeri közlekedés
Pénteken az iráni állami média idézte Eszmail Kuszarit, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagját, aki korábban a Forradalmi Gárda parancsnoka volt. Kuszari figyelmeztette az Egyesült Arab Emírségeket, hogy „megfizetik az árát az Egyesült Államokkal való együttműködésükért”, azzal vádolva az emírségeket, hogy a háttérből támogatták az amerikai támadásokat. Az arab államok ezt következetesen tagadták.
Miközben Irán továbbra is a Hormuzi-szoros feletti kizárólagos ellenőrzést követeli, az Egyesült Államok továbbra is azt tanácsolja a hajósoknak, hogy Omán területi vizein keresztül, déli útvonalon közlekedjenek. A többnemzetiségű Joint Maritime Information Center pénteken újabb figyelmeztetést adott ki, hangsúlyozva, hogy a déli útvonal továbbra is nyitva áll minden forgalom számára, annak ellenére, hogy a kereskedelmi hajók elleni korábbi támadások miatt a helyzet továbbra is rendkívül bizonytalan.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
