Benyújtotta a kormány az NVVH létrehozásáról szóló javaslatot

A kormány pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, ahogy arról az MTI beszámolt. Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Három a magyar igazság. Uniós pénzek és ügyészség pipa. Az imént pedig benyújtottuk a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényt.” A kabinet célja egy olyan független szervezet létrehozása, amely képes hatékonyan fellépni a közpénzeket érintő visszaélésekkel szemben, és biztosítja a közvagyon védelmét.

Teljes függetlenség és különleges védelem

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint az új hivatal minden szükséges költségvetési forrást és jogi felhatalmazást megkap a munkájához. Az NVVH a kormánytól teljesen függetlenül fog működni, beszámolási kötelezettsége kizárólag az Országgyűlés felé áll fenn. A szervezet vezetője és négy elnökhelyettese különleges rendőri védelem alatt áll majd, emellett mentelmi jog illeti meg őket. A négy elnökhelyettesi pozícióból három betöltője ügyész lesz, biztosítva ezzel a szakmai hátteret. A hivatal vezetői és teljes személyi állománya kizárólag a jogszabályoknak lesz alárendelve, más szervtől vagy személytől nem fogadhatnak el utasítást vagy feladatot. Az elnöknek éves nyilvános beszámolót kell készítenie a tevékenységéről az Országgyűlés számára, ezzel is garantálva az átláthatóságot és a demokratikus kontrollt.

Széleskörű vizsgálati hatáskörök

A törvényjavaslat alapján az NVVH közvagyonvédelmi kockázatértékelést és vizsgálatot végezhet, valamint közvagyonvédelmi felügyelet alá vonást rendelhet el. A hivatal munkatársai jogosultak belépni a vizsgálathoz kapcsolódó helyiségekbe, irattárakba, raktárakba és szerverszobákba. Átnézhetnek minden releváns iratot, nyilvántartást, szerződést és elektronikus adatrögzítőt, továbbá vizsgálhatják a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet fizetési számláját és pénzügyi eszközeit. A közvagyon visszaszerzése és védelme érdekében a hivatal nyomozati és vádképviseleti hatásköröket gyakorolhat, illetve kérheti a rendőrség, az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy egyéb szerv közreműködését. Az elnököt és az elnökhelyetteseket a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül választja meg az Országgyűlés.

Harmincezer milliárd forint a tét

A kormány indoklása szerint még a legkonzervatívabb becslések szerint is harmincezer milliárd forintra rúg az az összeg, amely korrupciós bűnök és jogellenes ügyletek során az államtól magánzsebekbe vándorolt az elmúlt két évtizedben. Ez a hatalmas összeg az infrastruktúra, az oktatás vagy az egészségügy fejlesztését is szolgálhatta volna. Ehelyett magánvagyon lett belőle, ingatlanokat, jachtokat, sportautókat vettek belőle itthon és külföldön a hatalom kedvezményezettjei, miközben az emberek semmi hasznát nem látták sem munkájuknak, sem befektetéseiknek. A közlemény hangsúlyozza: „A közvagyonból nem az ország gyarapodott, hanem annak elrablói.”

A korrupció elleni küzdelem új szakasza

Hozzátették, hogy ezt az évtizedes folyamatot nemcsak a közpénztolvajok működtették, hanem tisztességtelen ügyvédek, könyvelők, strómanok és politikai bábok is asszisztáltak hozzá. A kormány eltökélt szándéka, hogy a lehető legtöbbet visszaszerezze az ellopott vagyonból, és ismét a nemzet javára fordítsa. Az NVVH feladata lesz feltárni a közpénzügyi korrupció, a közvagyonvesztés, a vagyonkimentés és a jogellenes magánvagyon-gyarapodás nyomait, beazonosítani és felelősségre vonni a bűnösöket, valamint megvédeni a közvagyonnal történő törvényes, átlátható és felelős gazdálkodást a jövőben. A társadalmi elvárás egyértelmű: az államhoz vissza kell kerülnie az állam tulajdonának.