Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök keddi találkozója az első olyan egyeztetés a két vezető között, amióta közös háborút indítottak Irán ellen, így az esemény kiváló lehetőséget kínál a kapcsolatukban kialakult feszültségek elsimítására, ahogy arról az Associated Press(AP) beszámolt. A találkozó mindkét fél számára kritikus időszakban érkezik, hiszen mindketten jelentős belpolitikai nyomás alatt állnak. Netanyahu újraválasztási küzdelme közepette kénytelen szembenézni a Trumphoz fűződő viszonyának romlásával, míg az amerikai elnöknek a novemberi félidős választások előtt kell kezelnie egy népszerűtlen háború gazdasági következményeit, amely jelentősen megdrágította az életet az Egyesült Államokban.
A két vezető tervei között szerepel az Izrael és Libanon között az Izrael-Hezbollah háború kapcsán aláírt keretmegállapodás megvitatása, valamint az Ábrahám-egyezmények kiterjesztésének kérdése. Bár a kapcsolatuk az évek során hullámzó volt, a tavalyi évben, Trump visszatérésekor az együttműködésük kifejezetten szorosnak tűnt. A februárban közösen indított háború célja az iráni vezetés felszámolása és egy nyugatbarát kormányzat hatalomra segítése volt. Azonban a konfliktus elhúzódása, az iráni drón- és rakétatámadások, valamint a Hormuzi-szoros lezárása miatt Trumpra hatalmas nyomás nehezedett, hogy diplomáciai úton zárja le a harcokat, ami háttérbe szorította az izraeli miniszterelnököt.
A két vezető közötti nézeteltérések az utóbbi időben nyíltan is megmutatkoztak, különösen az iráni háború kezelése kapcsán. Amit Segal izraeli újságíró és politikai elemző az Israel Hayom napilapban hétfőn úgy fogalmazott, hogy az amerikaiak egyértelművé teszik az izraeliek számára, hogy ők irányítják a háborút, és mindenki számára világos, hogy Izrael a hátsó ülésre került. Ez a dinamika alapvetően határozza meg a mostani washingtoni látogatás légkörét.
Az iráni atomprogram és a diplomáciai kihívások
Netanyahu továbbra is kiemelt figyelmet fordít Irán nukleáris programjára, és a találkozón megosztaná az izraeli hírszerzés friss adatait az amerikai elnökkel. A miniszterelnök egy közelmúltbeli interjúban reményét fejezte ki, hogy sikerül tisztázni Trump elképzeléseit a jövőbeli lépésekről. Kiemelte, hogy bár a katonai konfrontáció elkerülése kívánatos, Irán nukleáris törekvéseinek mindenképpen véget kell vetni. Emellett határozottan figyelmeztette Teheránt, hogy Izrael válasza egy esetleges támadásra rendkívül erőteljes lesz.
A diplomáciai egyeztetések során Netanyahu feladata az is, hogy meggyőzze Trumpot arról, Izrael nem fogja akadályozni az amerikai béketeremtési és újjáépítési erőfeszítéseket Gázában és Libanonban. Az amerikai vezetés korábban aggodalmát fejezte ki a polgári áldozatok magas száma miatt. Izrael már tett lépéseket: Libanonban beleegyeztek egy kísérleti programba, amely lehetővé teszi a libanoni hadsereg bevetését bizonyos határ menti falvakban, a Hezbollah korábbi műveleti területein. A következő tárgyalási fordulót Rómában tartják a program kiterjesztéséről.
Nemzetközi erők és a belpolitikai valóság
Gáza tekintetében az izraeli biztonsági kabinet zöld utat adott egy nemzetközi stabilizációs erő bevonásának, amely az Izrael és a Hamász közötti, amerikai támogatással létrejött tűzszüneti megállapodás része. Bár a csapatok felajánlása egyelőre lassú folyamat, a tervek szerint Marokkóból és Ugandából érkező katonák operálhatnak majd Rafah egy kijelölt, elhagyatott területén, ahol a kitelepített palesztinok elhelyezését és ellenőrzését tervezik. Az izraeli hadsereg ugyanakkor folytatja a célzottnak nevezett csapásokat, amelyek azonban továbbra is civil áldozatokkal járnak.
A kétoldalú kapcsolatok jövőjét beárnyékolja, hogy Izrael jelentős kétpárti támogatást veszített el az Egyesült Államokban, különösen a gázai katonai fellépés miatt. JD Vance alelnök, aki várhatóan részt vesz a találkozón, korábban figyelmeztette az izraeli tisztviselőket, hogy Trump az egyetlen igazi szövetségesük a világ vezetői között. A mostani találkozó tehát nemcsak az iráni háború lezárásáról, hanem a két ország közötti stratégiai szövetség újrapozicionálásáról is szól, miközben mindkét vezető a saját politikai túléléséért küzd a hazai választók előtt.
Trump a hétfői sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elismerte, hogy vannak kisebb nézeteltérések köztük Irán kapcsán, de hozzátette: „De elég közel állunk egymáshoz, igen.” Ez a kijelentés is jelzi, hogy a felek igyekeznek a nyilvánosság előtt egységes frontot mutatni, még akkor is, ha a színfalak mögött komoly stratégiai viták zajlanak a közel-keleti konfliktusok jövőjéről.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
