A The Guardian beszámolója szerint a világ legnagyobb ultra-feldolgozott élelmiszereket előállító vállalatai aktívan hátráltatják a globális elhízás elleni küzdelmet azáltal, hogy beperelik azokat a kormányokat, amelyek egészségesebb étrendet népszerűsítő intézkedéseket vezetnek be. Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója szerint ezek a cégek akadályozzák a létfontosságú közegészségügyi lépések elfogadását, miközben milliárdos nagyságrendű egészségügyi és jogi költségeket rónak az érintett országokra.
Jelenleg világszerte közel 1 milliárd ember él elhízással, az egészségtelen táplálkozás pedig a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a daganatos megbetegedések egyik fő kiváltó oka. Az ultra-feldolgozott élelmiszerek (UPF) fogyasztása drasztikusan emelkedik, számos országban – köztük az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában – már az átlagos étrend felét teszik ki ezek a termékek. A kormányok világszerte igyekeznek visszaszorítani a junk-food fogyasztását olyan eszközökkel, mint a csomagoláson elhelyezett figyelmeztető címkék, a marketingkorlátozások vagy az egészségtelen termékekre kivetett különadók.
Bár a nagyvállalatok nyilvánosan azt hangoztatják, hogy támogatják a fogyasztók tájékozott döntéseit és elkötelezettek a megoldások mellett, a valóságban gyakran bírósági úton támadják meg a szabályozásokat. Egy nemzetközi kutatás szerint 2010 és 2025 között összesen 235 pert indítottak ilyen egészségügyi irányelvek ellen Mexikóban, Kolumbiában, Brazíliában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. A kutatás során a médiaorgánumok akadémikusokkal, a Lighthouse Reports nonprofit hírportállal és négy kontinens média-koalíciójával működtek együtt.
Tedros Adhanom Ghebreyesus szerint a pereskedés nem csupán a konkrét szabályozások megdöntését célozza, hanem a folyamatok lassítását és a szabályozói környezet elbizonytalanítását is. „Amikor a kár és a profit ugyanahhoz a termékhez kötődik, megjelenik az iparági beavatkozás ismerős mintázata: a kétely elvetése és a szabályozás akadályozása” – fogalmazott a főigazgató. Bár a lezárt ügyek háromnegyedét a kormányok nyerték meg, a hosszúra nyúló jogi csatározások évekkel késleltették a közegészségügyi intézkedések bevezetését.
A kutatás összesen közel 600 évnyi halmozott jogi csatát dokumentált, ami esetenként átlagosan 2,5 éves késedelmet jelentett. Ezek a késleltetések milliárdos költségeket jelentenek az államoknak, miközben elrettentik a döntéshozókat a további szigorításoktól. A vizsgált perek 38{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-át nyolc nagyvállalat – köztük a Coca-Cola, a PepsiCo, a Mondelēz, a Kellogg’s, a Danone, a Ferrero, a Xignux és a Heartland Food Products Group – indította. Egyes esetekben a vállalatok még a kilétük titokban tartását is kérték a bíróságoktól.
A szakértők szerint az elhízás elleni küzdelemben tapasztalható egyenlőtlenségek tovább mélyülnek, mivel a hatékony szabályozások jelenleg főként a magasabb jövedelmű országokra koncentrálódnak. A jogi nyomásgyakorlás különösen súlyosan érinti azokat a fejlődő államokat, amelyeknek kevesebb erőforrásuk van a költséges pereskedésekre. A WHO főigazgatója felszólította a vállalatokat, hogy hagyjanak fel a pereskedéssel, ha valóban komolyan gondolják az elhízás elleni küzdelmet.
A szervezet továbbra is elkötelezett a tagállamok támogatása mellett, hangsúlyozva, hogy a bizonyítottan hatékony közegészségügyi intézkedések bevezetése elengedhetetlen a globális egészségügyi válság kezeléséhez. A folyamatban lévő jogi viták hátterében meghúzódó lobbitevékenység rávilágít arra, hogy a közegészségügyi érdekek és a nagyvállalati profitérdekek közötti feszültség továbbra is meghatározó eleme a modern élelmiszerpolitikának. A WHO adatai szerint 2024-ben már minden hetedik ember, azaz közel 1 milliárd fő élt elhízással világszerte.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
