Mérföldkő a magyar labdarúgásban: eléri az ezret a VAR-os mérkőzések száma az NB I-ben

Különleges jubileumhoz érkezik a hétvégén az OTP Bank Liga, hiszen az egy időben rendezett FTC–Vasas FC és ETO FC Győr–Nyíregyháza Spartacus FC találkozók egyikén az ezredik olyan élvonalbeli bajnokit játsszák le, amelyen működik a videóbíró-rendszer.

Különleges mérföldkőhöz érkezik a magyar labdarúgás a hétvégén. A vasárnap azonos időpontban megrendezendő FTC–Vasas FC, valamint az ETO FC Győr–Nyíregyháza Spartacus FC OTP Bank Liga-mérkőzések egyike lesz a történelem 1000. olyan NB I-es bajnoki találkozója, amelyet videóbíró-rendszer (VAR) támogatásával bonyolítanak le. Az első ezer mérkőzés tapasztalatai alapján már nemcsak feltételezésekre, hanem konkrét statisztikai adatokra támaszkodva lehet megvonni az elmúlt öt év mérlegét.

Megosztó technológia, kedvező nemzetközi megítélés

Bár a videóbíró bevezetése a mai napig élénk vitákat vált ki a szurkolók körében – sokan úgy érzik, hogy a vizsgálatok megtörik a játék ritmusát és elhalasztják a gólöröm pillanatát –, a nemzetközi felmérések szerint a rendszer társadalmi megítélése kifejezetten pozitív. A kutatások azt mutatják, hogy a szurkolók mintegy 81 százaléka támogatja a VAR alkalmazását, még akkor is, ha az egyes döntésekkel nem mindig értenek egyet. A vita így már nem a technológia létjogosultságáról, hanem annak minél hatékonyabb alkalmazásáról szól.

A végső szó mindig a játékvezetőé

A kezdeti félelmekkel ellentétben a VAR nem vette át az irányítást a pályán lévő játékvezetőktől. A rendszer alapfilozófiája szerint a technológia kizárólag támogatja a döntéshozatalt, és csak négy, a mérkőzés kimenetelét alapvetően befolyásoló kategóriában avatkozhat be: góloknál, büntetőknél, közvetlen piros lapoknál, valamint téves személyazonosítás esetén. A végső döntés joga minden esetben a pályán dolgozó játékvezető kezében marad, a VAR csupán információkkal és képekkel segíti a munkáját. A modern játékvezetés ma már csapatmunka, amelyben a pályán lévő játékvezető, az asszisztensek, a negyedik játékvezető, valamint a VAR- és AVAR-csapat közösen dolgozik.

Mit hozott az elmúlt öt év a magyar élvonalban?

Az eddigi tapasztalatok alapján a videóbíró-rendszer jelentősen növelte a játékvezetői döntések pontosságát. A legfontosabb változások az alábbiakban foglalhatók össze:

• Jelentősen csökkent a tévesen megítélt vagy elmaradt büntetők száma.
• Lényegesen pontosabbá vált a leshelyzetek megítélése.
• Kiszűrhetővé váltak a játékvezető által nem látott súlyos szabálytalanságok.
• Megszűntek a szabálytalanság vagy les miatt érvénytelen, de korábban megadott gólok.
• Drasztikusan visszaesett a játékvezetést érdemben befolyásoló súlyos hibák száma.

A technológia jelenléte visszatartó erőként is hat a játékosokra, hiszen a labdától távoli sportszerűtlenségek vagy a büntetőterületen belüli mezrángatások is nagy eséllyel lebuknak. Emellett a játékvezetők magabiztosabban alkalmazhatják a „várj és nézz” (wait and see) elvet a szoros leshelyzeteknél, tudva, hogy a VAR szükség esetén korrigálja a hibát.

Sárga és piros lapok, büntetők és gólzápor

A fegyelmi statisztikák érdekes folyamatokat mutatnak. A sárga lapok száma a 2018–2019-es szezontól emelkedett, és a 2021–2022-es bajnoki évben érte el a csúcsát 978 lappal. Ez volt az első olyan teljes idény, amikor a VAR teljesen felváltotta az alapvonali játékvezetőket. A két asszisztens kiesése miatt a játékosok bátrabban szabálytalankodhattak, ami a játék kontrollálása érdekében több sárga lapot eredményezett. A következő években azonban beindult a csökkenés: a 2023–2024-es szezonra 851-re mérséklődött a sárga lapok száma, ami a rendszerhez való alkalmazkodást mutatja.

A piros lapok száma a 2023–2024-es idényre 46,3 százalékkal esett vissza, és bár a 2024–2025-ös szezonban 51 kiállítást regisztráltak, ez is elmarad a korábbi évek átlagától. A büntetők száma szintén csökkenő tendenciát mutatott, amelyet csak a legutóbbi bajnokság tört meg 84 megítélt tizenegyessel.

Ezzel szemben a gólok száma növekedett: az elmúlt öt szezonból háromban átlag feletti góltermés született. A 2023–2024-es idény történelmi rekordot hozott a 12 csapatos rendszerben, hiszen a 198 mérkőzésen 603 gól esett, ami 3,04-es meccsenkénti átlagot jelent. Ez bizonyítja, hogy a VAR bevezetése nem fogta vissza a támadójátékot, sőt a tisztább és sportszerűbb körülmények kedvezhettek a kreatív megoldásoknak.

Minimális időveszteség, ugrásszerűen javuló pontosság

A leggyakoribb kritika szerint a VAR túl sok időt vesz el a játékból. A magyarországi adatok cáfolják ezt: az NB I-es mérkőzések átlagos időtartama mindössze 1,6–1,7 perccel nőtt meg a videóellenőrzések miatt. Ezzel a csekély időráfordítással szemben a mérkőzések kimenetelét befolyásoló súlyos játékvezetői hibák száma több mint 80 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy míg korábban tíz ilyen hibából mind a tíz javítatlan maradt, ma már átlagosan nyolcat sikeresen korrigál a rendszer.

A bevezetés első évében (2021–2022) még 30 olyan ellenőrzés volt, amely a megszokottnál hosszabb időt vett igénybe – ezek többsége rendkívül összetett leshelyzet volt. A folyamatos képzéseknek és a technológiai fejlődésnek köszönhetően az ilyen hosszú vizsgálatok száma közel 30 százalékkal csökkent, így ma már csak elvétve lépik át a lélektani határt.

Az első ezer mérkőzés számokban

Az eddigi ezer NB I-es VAR-os találkozón a videóbíró-csapatok összesen közel 19 000 ellenőrzést végeztek el, ám ezek közül mindössze 331 esetben volt szükség tényleges beavatkozásra. Ez azt jelenti, hogy a mérkőzések 71,2 százalékában egyetlen alkalommal sem kellett módosítani a pályán hozott döntést – átlagosan csupán minden harmadik meccsen történik korrekció.

A 331 beavatkozásból:

• 234 alkalommal On-Field Review (OFR) történt, azaz a játékvezető maga nézte vissza az esetet a pálya szélén.
• 97 esetben történt közvetlen VAR-korrekció objektív szituációk (például leshelyzetek vagy vonalon kívül-belül helyzetek) miatt.

A beavatkozások megoszlása:

• 46 százalék (152 eset) büntetőterületen belüli eseményhez kapcsolódott.
• 27 százalék gólhelyzetek ellenőrzése volt.
• 15 százalék közvetlen piros lapos szituációkat érintett.
• 36 alkalommal a támadó fázisban (APP) történt szabálytalanság miatt avatkoztak be.
• 5 esetben téves személyazonosítást korrigáltak.

A technológia sem tévedhetetlen

A VAR sem képes minden problémát megoldani, hiszen működése a rendelkezésre álló kameraképeken alapul. Ha egy játékos takarásban van, vagy nem megfelelő a kamera szöge, a rendszer nem tudja pótolni a hiányzó információt. Emellett a szabálytalanságok intenzitásának vagy szándékosságának megítélése továbbra is szakmai értékelés kérdése, így előfordulhat, hogy két játékvezető eltérő következtetésre jut ugyanazon képek alapján. A technológia tehát nem szüntette meg a vitákat, de az objektív hibák számát radikálisan csökkentette, biztosítva, hogy a mérkőzések sorsát elsősorban a játékosok teljesítménye döntse el.

Forrás: MLSZ.hu.