Kritikus helyzetben az olajszállítás: a Hormuzi-szoros után a Vörös-tenger is veszélybe került

A Közel-Keleten közlekedő olajszállító hajók biztonsága a háború kezdete óta a legrosszabb szintre süllyedt, miután egy újabb kulcsfontosságú útvonalon is megszaporodtak a támadások, számolt be róla a BBC. A figyelmeztetés azokat a hajókat érinti, amelyek a Vörös-tengeren keresztül próbálták megkerülni a Hormuzi-szorost, miután Irán lezárta azt. Bár Irán cáfolta Donald Trump azon állítását, miszerint tárgyalásokat folytatna az Egyesült Államokkal a szoros újranyitásáról, elismerték, hogy Ománnal egyeztetnek a hajózási útvonal biztonságáról.

Matthew Wright, a Kpler hajókövető cég elemzője szerint a nyersolaj-kereskedelem fenyegetettségét tekintve a válság kezdete óta a legrosszabb időszakot éljük. A statisztikák drámaiak: míg a háború előtt naponta több mint 100 hajó haladt át a Hormuzi-szoroson, vasárnap mindössze nyolc, szombaton pedig 11 hajó használta az útvonalat. A konfliktus előtt a világ olaj- és gázszállítmányainak mintegy 20 százaléka haladt át ezen a szoroson.

Bár június elején egy átmeneti békemegállapodás az Egyesült Államokkal rövid időre növelte a forgalmat, az egy hónappal később kiújult harcok ismét jelentősen visszavetették a hajózást. Sok hajó úgynevezett „sötét” üzemmódban közlekedik, azaz kikapcsolják a transzpondereiket, hogy elkerüljék az észlelést. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Szaúd-Arábia és Nyugat-Afrika közötti Vörös-tengeri alternatív útvonalon a jemeni húszi lázadók támadásai miatt megnövekedtek a kockázatok.

A húszi milícia július 20-án blokádot hirdetett a szaúdi Vörös-tengeri kikötők ellen, az Egyesült Királyság tengeri kereskedelmi műveletekért felelős ügynöksége pedig az elmúlt héten több támadásról is beszámolt. Wright szerint nemcsak a Hormuzi-szorosban zajló helyzet korlátozza az olajáramlást, hanem most az a tényező is veszélybe került, amely segített egyensúlyban tartani a piacot. Ez egy problémákra halmozott probléma.

Fokozódó kockázatok és iparági aggodalmak

Tim Wilkins, az Intertanko hajótulajdonosokat képviselő kereskedelmi szervezet ügyvezető igazgatója szerint az iparág egy szélesedő, romló és egyre összetettebb biztonsági helyzettel néz szembe, amely már a szaúdi vizeket és a Vörös-tenger egyes részeit is érinti. Ez újabb hatást gyakorol a piacra és a hajózás szabadságára is.

A Kpler adatai szerint szombaton 28 áruszállító hajó haladt át a Báb el-Mandeb-szoroson, közülük hat kikapcsolt transzponderrel. Bár a teljes forgalom a támadások előtti szint 50 százalékán áll, az Ázsiába irányuló nyersolajszállítmányok száma napi négyre csökkent, ami a háború kezdete óta a legalacsonyabb érték. A Hapag-Lloyd hajózási óriásvállalat szóvivője közölte, hogy bár egyes hajóik még áthaladnak a Vörös-tengeren, szorosan figyelemmel kísérik a fejleményeket, és szükség esetén módosítják hálózatukat.

A szakértők szerint a normál kereskedelmi forgalom helyreállítása még a szoros újranyitása esetén is hónapokig tartana, mivel a szolgáltatásokat felfüggesztették, a hajókat pedig máshová vezényelték át. A visszatérés a normális kerékvágásba valószínűleg három-négy hónapot venne igénybe. Irán külügyminisztériumának szóvivője, Esmaeil Baqaei hangsúlyozta, hogy az amerikai „agresszió” folytatódása mellett nem várható a jelenlegi korlátozások feloldása.

A piaci reakciók azonban gyorsak voltak: az olajárak élesen estek, miután Trump bejelentette, hogy a tárgyalások reményében lemondja az Irán elleni tervezett csapásokat. A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára 4,4 százalékkal 84,05 dollárra (kb. 30 500 forint) csökkent, miután korábban 7,3 százalékos eséssel 81,55 dolláros (kb. 29 600 forint) mélypontot is elért.

Peter Sand, a Xeneta vezető elemzője szerint az iparág visszatért a kiindulóponthoz, és a helyzet továbbra is rendkívül aggasztó, kilátásban lévő változások nélkül. A szakértő szerint a rakományok, legyenek azok szénhidrogének vagy konténeres szállítmányok, célba juttatásának alternatívái nem túl kedvezőek, így továbbra is zavaros idők várhatók.