A mabra beszámolója szerint A beszámolója szerint a longevity, vagyis a hosszú és egészséges életre irányuló törekvés napjaink egyik legmeghatározóbb egészségügyi trendjévé vált, amely egy hatalmas, milliárdos forgalmat generáló iparágat épített maga köré. Svédországban például évente hétmilliárd korona (kb. 245 milliárd forint) értékben vásárolnak a lakosok különféle étrend-kiegészítőket, miközben a közösségi médiában és a tech-szektorban egyre többen tűzik ki célul az öregedés teljes megállítását, vagy akár a halhatatlanság elérését is.
A kronológiai életkorunk, vagyis a születésünk óta eltelt évek száma mellett a biológiai korunk az, ami igazán árulkodik a testünk belső állapotáról, a sejtek és szervek működéséről. Sara Hägg, a Karolinska Institutet kutatója szerint a két érték között akár 20 év különbség is lehet, ami azt jelenti, hogy egy 60 éves ember biológiai kora akár 45 év is lehet, ha megfelelően gondoskodik szervezetéről. A biológiai kor mérése különféle biomarkerek és funkcionális tesztek – például a mozgékonyság vagy a járási sebesség – alapján történik, és bár ez egyfajta tudományos konstrukció, mégis fontos mutatója az általános egészségi állapotnak.
A szakértő hangsúlyozza, hogy a legfontosabb cél nem feltétlenül az életünk maximális kitolása, hanem az egészségben eltöltött évek számának növelése. A biológiai korunkra pozitív hatással van a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a társas kapcsolatok ápolása és a stressz minimalizálása. Ezzel szemben a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a krónikus stressz jelentősen gyorsíthatja a szervezet öregedését. Sok idős ember küzd magánnyal, ami szintén negatívan befolyásolja a várható élettartamot, ezért a szociális háló fenntartása elengedhetetlen.
A longevity-mozgalom legismertebb arca az amerikai techmilliárdos, Brian Johnson, aki a „dönts úgy, hogy nem halsz meg” mozgalom alapítójaként napi öt órát tölt különféle egészségmegőrző rutinokkal. Étrendje szigorúan szabályozott, naponta csak hat órán át étkezik, és közel 100 különböző étrend-kiegészítőt szed. Emellett olyan kísérleti módszereknek veti alá magát, mint az oxigénterápia, a vörösfény-terápia, a plazmacsere vagy a genterápia, amelyekre dollármilliókat költ. Bár sokan guruként tisztelik, mások szkeptikusak, és úgy vélik, csupán saját termékeinek népszerűsítése áll a háttérben.
Sara Hägg szerint ezeknek az extrém módszereknek a hatékonysága embereken még nem bizonyított. Bár a vér tisztítása vagy a fiatalabb donortól származó vérátömlesztés állatkísérletekben, például egereknél érdekes eredményeket mutatott, az emberi szervezetre gyakorolt hosszú távú hatásaikról kevés a megbízható adat. A szakértő óva int attól, hogy mindenki kísérleti kezelésekbe kezdjen, mivel a tudomány jelenlegi állása szerint a kiegyensúlyozott életmód hozza a legbiztosabb eredményeket.
A böjtölés kapcsán a kutató megjegyzi, hogy a kalóriamegvonás állatkísérletekben – majmokon, patkányokon és egereken – ígéretes eredményeket mutatott a sejtszintű folyamatokra nézve, és segíthet a metabolikus egészség javításában, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében. Azonban az emberi vizsgálatok száma korlátozott, mivel nehéz pontosan nyomon követni az emberek mindennapi életmódját és táplálkozási szokásait.
Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban a kutatások vegyes képet mutatnak. Bár a D-vitamin és az Omega-3 zsírsavak sejtszinten befolyásolhatják az öregedést, a multivitaminokról szóló legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy azok, akik egyébként is kiegyensúlyozottan táplálkoznak, nem nyernek sokat a szedésükkel. Pozitív hatást csak azoknál figyeltek meg, akiknél korábban tápanyaghiány állt fenn, ami magasabb biológiai életkorhoz vezetett.
Korábban úgy tartották, hogy az élettartamunkat 10-30 százalékban határozza meg a genetika, a többit pedig az életmód. A Karolinska Institutet legújabb kutatása azonban arra világított rá, hogy a genetikai tényezők szerepe akár 50 százalékos is lehet. A kutatók svéd és dán ikerregiszterek adatait elemezve szűrték ki a külső tényezőket, például a baleseteket, öngyilkosságokat vagy fertőzéseket, és arra jutottak, hogy a szervezet belső funkcióit jelentős részben a gének irányítják.
Ennek ellenére az életmódunkkal továbbra is 10-15 évet nyerhetünk. A 200 éves életkor elérése azonban a jelenlegi tudásunkkal nem lehetséges, mivel ehhez a sejtszintű öregedési folyamatokat kellene molekuláris szinten visszafordítani. Az epigenetikus programozás terén folyó kutatások ugyan ígéretesek, de még messze vagyunk attól, hogy a gyakorlatban is „visszaforgassuk az idő kerekét” a sejtekben.
A túlzásba vitt egészségtudatosság veszélyeire Maria Borelius tudományos újságíró is felhívja a figyelmet. Szerinte a longevity-trend akkor válik aggasztóvá, amikor az egészség hajszolása átveszi az irányítást az életünk felett. Vannak, akik folyamatosan mérik a biomarkereiket, vagy intravénás kezelésekre járnak, miközben teljesen egészségesek. Ez a fajta megszállottság társadalmi elszigetelődéshez vezethet, és felesleges bűntudatot kelthet azokban, akik megbetegszenek, mintha a betegségük a saját „hibájuk” lenne.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a pozitív életszemlélet kulcsfontosságú. A Yale Egyetem kutatása szerint azok, akik pozitívan viszonyulnak az öregedéshez, átlagosan 7,6 évvel tovább élnek, és jobb kognitív, valamint fizikai képességekkel rendelkeznek. A longevity-mozgalom tehát akkor lehet igazán hasznos, ha nem versenyként, hanem az életminőség javításának eszközeként tekintünk rá, miközben megőrizzük az egyensúlyt a tudatosság és a valódi életélvezet között.
Végezetül fontos megjegyezni, hogy bár a technológiai fejlődés és a kutatások új távlatokat nyitnak, a halhatatlanság továbbra is elérhetetlen álom marad. A szakértők szerint a legfontosabb, hogy az emberek megtanulják „a saját genetikai zongorájukat” a lehető leghatékonyabban megszólaltatni, hogy az életük minél hosszabb szakaszát tölthessék egészségben és aktivitásban, ahelyett, hogy a végletekig hajszolnák a biológiai korlátok ledöntését.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
