A BBC beszámolója szerint Nigériában egy különleges, „keselyűkirálynak” nevezett férfi vezetésével indult mozgalom a keselyűk megmentésére, miközben a fajok világszerte drasztikus hanyatlást mutatnak. Bár ezeket a madarakat sokan a halállal és a rothadással azonosítják, a természetvédők arra figyelmeztetnek, hogy eltűnésük végzetes következményekkel járhat az ökoszisztémákra nézve. A hagyományos hiedelmekhez és spirituális gyakorlatokhoz kötődő vadászat miatt több keselyűfaj is a kihalás szélére került, ám Nigéria délkeleti részén, Awka-Etiti településen a helyiek szembemennek ezzel a negatív tendenciával.
A szent erdő és a keselyűk spirituális jelentősége
Awka-Etiti otthont ad egy szent erdőnek, amely egy Nguma nevű istenségnek szentelt szentélyt vesz körül. A helyiek szerint az itt álló ősi fa évszázadok óta vigyáz a közösségre, és a szentély spirituális otthonaként szolgál. Bár a lakosság nagy része keresztény, a hagyományos gyakorlatok továbbra is élnek, és ezekben a keselyűk központi szerepet játszanak. Chukwuemeka Igwe, akit a helyiek „a keselyűk királyának” neveznek, elmondta, hogy a bennszülöttek nem vadásszák ezeket a madarakat. Sőt, a szentélyben felajánlott friss állatáldozatok vonzzák a keselyűket, ami a közösség számára pozitív előjelnek számít. A helyi közmondás szerint: „Amikor leteszel egy áldozatot és nem látod a keselyűket, tudd, hogy valami történt a szellemvilágban.” A madarak jelenléte azt jelzi, hogy az istenség elfogadta az áldozatot, és meghallgatta a lakók kérését.
A keselyűk mint az ökoszisztéma tisztítómesterei
A tudósok szerint a keselyűk a természet egyik legfontosabb tisztító szolgáltatását nyújtják. Órákon belül elfogyasztják az elhullott állatokat, ezzel megakadályozzák, hogy a tetemek veszélyes baktériumok és betegségek melegágyává váljanak. Stella Egbe, a Nigériai Természetvédelmi Alapítvány (NCF) biológusa hangsúlyozza, hogy ahol a keselyűk állománya összeomlott, ott megemelkedett a zoonózisos betegségek száma. A madarak erős gyomorsava biztonságosan semlegesíti a fertőzött állati szöveteket, így gátolva meg például a lépfene vagy a veszettség terjedését. A keselyűk nélkül az ökoszisztémák elveszítenék természetes védelmi rendszerüket, ami súlyos közegészségügyi kockázatot jelentene.
A fajok drasztikus csökkenése és a veszélyforrások
A gyors urbanizáció szintén pusztítja a fészkelőhelyeket, mivel a városok terjeszkedése során kivágják azokat a magas fákat, amelyekben a madarak fészkelnek. A BirdLife International adatai szerint Afrikában a keselyűk mintegy 60 százalékának halálát mérgezés okozza. A legnagyobb veszélyt azonban a hagyományos orvoslásban és a vudu szertartásokban való felhasználásuk jelenti, különösen Nyugat- és Dél-Afrikában. A feketepiacon egy elhullott felnőtt keselyű ára korábban 25 000 – 30 000 naira (kb. 5 800 – 6 900 forint) volt, ma azonban akár 200 000 nairát (kb. 46 000 forint) is kérhetnek értük. Mivel a keselyűk lassan szaporodnak – általában 5-7 éves korukban válnak ivaréretté és évente vagy kétévente csak egy fiókát nevelnek –, a fészkek és tojások fosztogatása katasztrofális hatással van a populációra.
Nemzetközi összefogás és helyi védelem
A BirdLife International jelentése szerint az afrikai keselyűpopulációk 50 év alatt 80-97 százalékkal csökkentek. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy 2020 januárjában Guineában több mint 2000 csuklyás keselyűt találtak holtan, soknak a fejét is levágták, ami a kutatók szerint a hiedelemalapú gyakorlatokra utal. A nigériai hatóságok, köztük a vámszolgálat, igyekeznek fellépni az illegális kereskedelem ellen, és támogatják a vadvédelmi bűncselekmények miatti vádemeléseket. Abdullahi Maiwada, a nigériai vámszolgálat szóvivője hangsúlyozza, hogy mindent megtesznek a csempészet visszaszorításáért, de elismeri, hogy a törvényi szigor önmagában nem elég: az oktatás és a közösségi együttműködés elengedhetetlen a fajok megmentéséhez.
Sikertörténet Awka-Etiti városában
Awka-Etiti példája reményt ad a természetvédőknek. Chukwuemeka Igwe az elmúlt hat évben közösségi vezetőket, helyi csoportokat és biztonsági csapatokat mozgósított a madarak védelmére. A helyi rendeleteknek köszönhetően sikerült formalizálni a védelmet és visszaszorítani a külső vadászokat. A megfigyelések szerint a keselyűk száma 2017 óta 20-ról több mint 160-ra emelkedett a településen. Igwe szerint a madarak visszatérése a piacterekre és a mindennapi életbe azt bizonyítja, hogy a közösségi alapú természetvédelem valóban működőképes megoldás lehet. Stella Egbe szerint ez a délkeleti város kiváló példa arra, mi történik, ha az emberek átveszik az irányítást a környezetük felett. Bár a populációk egész Afrikában továbbra is összeomlóban vannak, Igwe számára minden visszatérő madár a reményt jelképezi, és elszántan küzd azért, hogy a természet úgy létezhessen, ahogy annak kellene.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
