A BBC beszámolója szerint a kelet-grönlandi partoknál tapasztalható tengeri jég drasztikus visszahúzódása lehetővé tette, hogy a világ legnagyobb bálnafajai birtokba vegyék a korábban számukra megközelíthetetlen területeket. Egy több évtizeden át tartó kutatás során a szakemberek százával rögzítették és filmezték le a térségbe érkező hosszúszárnyú, csuka és barázdásbálnákat, amelyek a nyári időszakban a jégmentes vizekben keresnek táplálékot. Történelmi távlatban ezek az emlősök nem voltak jelen a part menti vizekben, mivel a jégtakaró elzárta előlük az utat, ám a klímaváltozás okozta felmelegedés és a jég olvadása új alkalmazkodási stratégiára kényszerítette őket.
A kutatók a jelenséget szezonális sarkvidéki „táplálkozási őrületként” írják le, amely egyben egy jelentős ökológiai rendszerváltás része a kelet-grönlandi óceáni környezetben. A változás mértéke megdöbbentő: a térségben végzett hajós felmérések során 2006-ig egyetlen hosszúszárnyú bálnát sem észleltek. Ezzel szemben 2007-ben már hét példányt láttak, 2024-re pedig a hajós megfigyelések száma elérte a 150-et. A szakértők a 2015-ös és 2024-es nyári időszakban végezték el az első szisztematikus légi felméréseket a sziláscetek csoportjába tartozó fajokról, az adatokat pedig 15 műholdas jeladóval ellátott bálna mozgásával és inuit vadászok beszámolóival egészítették ki, hogy pontosabb képet kapjanak a folyamatokról.
Jelentős ökológiai rendszerváltás a sarkvidéken
A kutatási eredmények alapján 2024 nyarán becslések szerint 4000 hosszúszárnyú bálna, 6000 barázdásbálna és 6000 csukabálna kereste fel a Grönlandi-tengert. A Grönlandi Természeti Erőforrások Intézetének szakemberei szerint a régióban tapasztalt átalakulás valószínűleg a legszélsőségesebb folyamat, amelyet jelenleg a szubarktikus területeken megfigyelhetünk. A bálnák vándorlását a tengervíz hőmérsékletének emelkedése és a táplálék elérhetősége vezérli; az állatok olyan halrajokat követnek, amelyek a melegedő kelet-grönlandi vizekbe húzódtak. A kutatók becslései szerint a három bálnafaj együttesen legalább 800 000 tonna halat és krillt fogyaszt el egyetlen nyári táplálkozási szezon alatt.
Bár a tanulmányból nem derül ki egyértelműen, hogy a jelenség az érintett bálnafajok teljes populációjának növekedését tükrözi-e, vagy csupán más területekről történő áttelepülésről van szó, a szakértők szerint az „opportunista” sziláscetek sikeresen alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, sőt, kifejezetten profitálnak is belőle. Más szakértők ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a megfigyelt állatok esetleg Nyugat-Grönland felől érkeztek, ami egy érzékeny kérdés az országban, ahol bizonyos bálnafajok vadászata engedélyezett.
A klímaváltozás kettős hatása az élővilágra
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a klímaváltozás hatásai kettősek: míg egyes állatok számára új élettereket nyit meg, mások számára komoly fenyegetést jelent. A szakértők szerint a narválok és a belugák például kifejezetten nehéz helyzetbe kerültek, mivel élőhelyüket meg kell osztaniuk az újonnan érkező, nagyobb testű bálnákkal, vagy azok teljesen ki is szoríthatják őket korábbi területeikről. A kutatás vezetője szerint míg egyes fajok számára a klímaváltozás nem feltétlenül jelent problémát, sőt új lehetőségeket kínál, addig más fajok folyamatosan veszítik el természetes élőhelyüket, ami tovább bonyolítja a sarkvidéki ökoszisztéma jövőjének megítélését és a természetvédelmi stratégiák kialakítását.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
