A nemzeti önismeret került a Hungarológiai Kongresszus középpontjába

A Miskolci Egyetemen nyitották meg a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust, ahol a résztvevők a nemzeti önismeret fontosságát és a magyarságkép alakulását helyezték a tudományos diskurzus középpontjába.

Baka András köztársasági elnök az ünnepélyes megnyitón hangsúlyozta, hogy egy nemzet számára elengedhetetlen múltjának és értékeinek ismerete, valamint az a képesség, hogy önmagát mások szemén keresztül is szemlélje. Kiemelte, hogy a gyors társadalmi, politikai és kulturális változások közepette az önismeret szerepe felértékelődik.

A magyarságkép vizsgálata a nemzeti önismeret egyik fontos forrása. Szerinte az, hogy a nemzetről milyen kép alakul ki a világban és azt milyen történelmi tapasztalatok, kulturális találkozások vagy éppen félreértések formálták, önmaguk pontosabb megértéséhez is közelebb viszi a magyarokat.

Az államfő rámutatott, hogy a magyarságkép nem csupán örökség, hanem folyamatos teljesítmény is, amely a tudományos eredmények mellett azzal is formálódik, ahogyan a nemzet a világban megjelenik. Hozzátette, ez felelősséggel is jár, hogy amit a magyarok örökül kapnak, azt megőrizzék, megértsék, gyarapítsák és továbbadják.

Baka András megjegyezte, hogy ehhez nélkülözhetetlen a tudomány szabadsága és a különböző nézőpontok találkozása. Hangsúlyozta, hogy a valódi tudományos párbeszéd teret ad a vitának, hiszen a kérdések és az eltérő álláspontok közelebb vihetik az embereket a fontosabb megértéséhez.

Szerinte a kritika akkor töltheti be valódi szerepét, ha az gondolkodásra ösztönzi az embereket és segíti őket abban, hogy árnyaltabban, más perspektívában szemléljék azt, amelyet kutatnak vagy értelmeznek. Köztársasági elnökként fontosnak tartja minden olyan kezdeményezés diplomáciai eszközökkel történő támogatását, amely a nemzet közös értékeinek megőrzését és gyarapítását szolgálja.

Baka András kiemelte, a tudomány időtávja hosszabb egy emberöltőnél és minden feltárt forrás, új felismerés és megőrzött emlék hozzáad valamit ahhoz a tudáshoz, amelyet az emberek a következő nemzedékre hagynak.

A magyarságtudomány szerepe és a nemzetközi párbeszéd

Andrea Seidler, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke beszédében kiemelte: az önismeret nem csupán annak tudását jelenti, hogy kik vagyunk. Az magába foglalja a múlt, az értékek, a lehetőségek és korlátok ismerete mellett azt is, hogy képesek vagyunk önmagunkat térben és időben elhelyezni.

Szerinte ez mások megismerése nélkül is elképzelhetetlen. Hangsúlyozta, egy nemzeti közösség kulturális, politikai és társadalmi identitása csak akkor lehet igazán szilárd, ha annak részévé válik a más közösségek által róla alkotott kép is.

Mint mondta, a kongresszushoz hasonló nemzetközi tanácskozások kínálnak lehetőséget a különböző nézőpontok egymás mellé helyezésére, összevetésére és közös értelmezésére. Hozzátette, a magyarságtudomány feladata nem egy végleges magyarságkép létrehozása, hanem hogy teret nyisson a kérdéseknek, az eltérő értelmezéseknek és a termékeny szakmai vitáknak.

Együttműködés és tudományos párbeszéd

Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora többek között arról beszélt, hogy a kongresszus a tudományos eredmények összevetése mellett az új kérdések, együttműködések és kapcsolatok születésének is teret ad. A magyarságkép szerinte nem egyszerű tükörkép, hanem párbeszéd a múlttal és a jelennel a saját és más kultúrák között.

Úgy vélte, a kongresszus programjának gazdagsága is megmutatja azt, hogy a magyarságtudomány ma sokféle nézőpontot és tudományterületet kapcsol össze. Mint mondta, az intézmény azért alkalmas helyszíne a rendezvénynek, mert hagyományosan a tudományterületek együttműködésére épít, egyszerre őrzi értékeit és fordul a jövő felé.

Elismerések és a kongresszus programja

A köszöntők után Monok István, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság társelnöke Lotz János-emlékérmeket adott át. Az elismerést négyen kapták meg: Bányai Éva, a Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékének vezetője, Egyed Emese, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem iskolateremtő professzora, Faragó Kornélia, az Újvidéki Egyetem professzora és Andrea Seidler, a Bécsi Egyetem professzora, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke.

Az emlékérmet azoknak a nem Magyarországon élő hungarológusoknak adják, akik a magyar nyelvészet, irodalomtörténet, művelődéstörténet vagy néprajztudomány terén nagy jelentőségű kutató, oktató- és szervezőmunkát végeznek, hozzájárulnak a fenti tudományágak fejlődéséhez és megismertetéséhez.

A IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak a Miskolci Egyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem a házigazdája augusztus 24-29. között, fő témája Az önismeret forrásai – a magyarságkép változásai címet kapta.

Az eseményen – amelyet ötévente rendeznek meg – a résztvevők többek között plenáris előadásokat, tudományos szimpóziumokat és koncerteket látogathatnak meg az észak-magyarországi városokban.

A rendezvény a tudományos párbeszéd mellett a közös értékek megőrzését és a jövőbeli szakmai együttműködések elmélyítését is szolgálja.