Irán vezetése nyíltan elismerte, hogy az Egyesült Államokkal folytatott háború súlyos gazdasági károkat okozott az országnak, ám ennek ellenére nem hajlandóak engedni a nyomásnak. Teheránban a lakosság körében kialakult bizonytalanság miatt hosszú sorok kígyóznak a benzinkutaknál, ami jól jelzi a mindennapi életre nehezedő nyomást.
Massud Peseschkian iráni elnök egy állami televíziós interjúban őszintén beszélt a szankciók hatásairól. „Vannak, akik azt mondják, a szankcióknak egyáltalán nincs hatásuk; őszintén szólva nem tudom, mit válaszoljak ezeknek az embereknek” – fogalmazott az elnök. Hozzátette, hogy a jelenlegi „háborús körülményeket” el kell fogadni, miközben az ország exportja és importja az elmúlt hónapokban 25-35 százalékkal esett vissza.
Az elnök egyúttal a benzinárak emelése mellett is érvelt, ami politikai szempontból rendkívül kényes kérdésnek számít az országban. Iránban az üzemanyagot az állam hagyományosan erősen támogatja, az autósok elektronikus kártyákkal havi 60 liter kedvezményes üzemanyagot tankolhatnak, ezen felül azonban a benzin ára jelentősen magasabb. A készletek szűkössége miatt több helyen már jegyrendszert vezettek be.
A fővárosban, Teheránban az ellátási zavaroktól való félelem miatt már péntekre virradó éjszaka kilométeres sorok alakultak ki a töltőállomásoknál. A beszámolók szerint az autósok még az éjszaka közepén is a kutaknál várakoztak, a sorok hossza helyenként meghaladta az egy kilométert is.
A nehézségek ellenére a teheráni vezetés kitart a keményvonalas politika mellett. A hivatalos álláspont szerint Irán nem fog meghajolni az újabb amerikai gazdasági szankciók előtt. A kormányzat célja az infláció megfékezése, a munkahelyteremtés és a hazai termelés ösztönzése, miközben fokozatosan csökkentenék a dollártól való függőséget. A vezetés hangsúlyozta, hogy továbbra is fenntartják az ellenőrzést a stratégiailag kulcsfontosságú Hormuzi-szoros felett.
A külügyminisztérium a szankciókat „állami terrorizmusnak” és az emberiség elleni bűncselekménynek minősítette, kiemelve, hogy azok milliók megélhetését veszélyeztetik. Ezzel párhuzamosan Ajatollah Modschtaba Chamenei, az ország legfelsőbb vezetője írásos nyilatkozatban szólította fel a kormányt a lakosság gazdasági nehézségeinek enyhítésére.
Fontos körülmény, hogy Modschtaba Chamenei a február 28-i támadás óta, amelyben apja, Ali Chamenei életét vesztette, nem jelent meg a nyilvánosság előtt. A politikai vezetés stabilitása és a gazdasági válság kezelése közötti egyensúlyozás komoly kihívást jelent a jelenlegi kabinet számára.
Eközben az Egyesült Államok tovább fokozza a nyomást: Scott Bessent pénzügyminiszter a hét elején „gazdasági fojtogatást” ígért Irán számára. Washington másodlagos szankciókkal fenyegette meg azokat az országokat és vállalatokat, amelyek nem szakítják meg üzleti kapcsolataikat Teheránnal, bár a globális gazdasági hatások mérséklése érdekében egyelőre eltekintettek a Kínával vagy Indiával szembeni büntetőintézkedésektől.
Donald Trump amerikai elnök korábban átfogó „gazdasági háborút” hirdetett Irán ellen. A helyzetet tovább bonyolítja az amerikai haditengerészet által hetek óta fenntartott tengeri blokád, amely az iráni kikötők forgalmát korlátozza, ezzel is növelve a belső ellátási láncokra nehezedő nyomást.
A gazdasági válság hatásai nemcsak Iránban, hanem az Egyesült Államokban is érezhetőek, ahol az amerikaiak a mindennapi életben, például az élelmiszerárakban és az üzemanyagköltségekben tapasztalják a konfliktus következményeit.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
