A nemzetbiztonsági, a védelmi és biztonsági feladatokat, a kiberbiztonság kérdését, valamint egyebek mellett az egészségügyet és a korai nevelést is érintik az egyes miniszterek feladat- és hatásköreit érintő változások. A módosítások a Magyar Közlönyben megjelent kormányzati statútum alapján, döntő többségükben szeptember 1-jén léptek hatályba.
A változtatás pontosítja a nemzetbiztonsági, védelmi és biztonsági feladatok rendszerét. A Nemzeti Információs Központ és a Védelmi Igazgatási Hivatal szervezeti irányítását Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter látja el, a többi polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálat irányítása pedig változatlanul több tárca között oszlik meg.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Pósfai Gábor belügyminiszterhez, az Információs Hivatal Orbán Anita külügyminiszterhez, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat pedig Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterhez tartozik.
A közlemény kitér arra is, hogy a sajtóban megjelent hírekkel szemben a módosítás nem rendeli a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez a teljes nemzetbiztonsági és védelmi rendszer irányítását. Ezen területek összkormányzati koordinációját továbbra is Tóth Péter, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója látja el. A statútum kifejezetten rögzíti, hogy a főtanácsadó biztosítja a védelmi és biztonsági tevékenységekkel összefüggő, a kormány felelősségébe tartozó feladatok összkormányzati koordinációját és koordinálja a NATO Reziliencia Bizottság szerveivel való kapcsolattartást.
Miniszteri feladatkörök és ágazati változások
Ruff Bálint feladatai között a jövőben hangsúlyosabbá válik a közigazgatási minőség- és személyzetpolitika, a közszolgálati életpályával összefüggő feladatok, valamint a társadalompolitikai és kormányzati koordináció. Ezzel párhuzamosan Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterhez kerül a kiberbiztonság, a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás és a mesterséges intelligencia több kormányzati feladata.
Az egészségügyi tárca esetében egyértelműbbé válik az egészségügyi intézményrendszer, a népegészségügy és az egészségbiztosítás irányítása. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter feladatai kiegészülnek a kora gyermekkori intervenció egységes irányításával és az óvodai nevelés rendszerével kapcsolatos felelősséggel, míg Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter feladatköre a gyermekjogi politikával bővül.
A kabinetek szerepe és a döntéshozatal
A statútum egyértelmű keretek között rögzíti a kormány kabinetjeinek működését. A stratégiai kabinet, a gazdasági és költségvetési kabinet, a fejlesztési kabinet és a védelmi kabinet saját szakterületén ügydöntő jogkörrel működik. A fejlesztési kabinethez tartoznak egyebek között az állami beruházások, az uniós források hazahozatala és felhasználása, a közlekedés, a lakáspolitika, a közbeszerzések, valamint a terület- és vidékfejlesztés.
A módosítás a védelmi kabinet szerepét is megerősíti. A kabinet ügydöntő jogköre kiterjed többek között a honvédelemre, a közbiztonságra, a terrorizmus elleni küzdelemre, a kiberbiztonságra, a polgári hírszerzés és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányítására, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolására.
A változtatások célja az államigazgatási szervek irányításának egyértelműsítése és a kormányzati döntéshozatal rendszerének megerősítése. A kormányzat várakozásai szerint a módosítások révén egyértelműbb felelősségi viszonyok, kevesebb párhuzamosság és gyorsabb döntéshozatal valósulhat meg.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
