Erősen eltérő ütemben fejlődtek a magyarországi települések 2014 óta, miközben a nagyobb városok között csökkentek a fejlettségi különbségek, a kisvárosok, nagyobb községek és kistelepülések esetében erősödtek a fejlettségbeli egyenlőtlenségek.
A kutatás szerint a fejlődés egyik legbiztosabb előrejelzője a helyben lévő diplomások aránya, a második legfontosabb tényező pedig a Budapesthez való közelség. Az elemzés alapján a diplomás lakosság helyben tartása és odavonzása az egyik legfontosabb eszköz a települések hosszú távú fejlődésének támogatására.
Budapesti és megyeszékhelyi rangsorok
A budapesti kerületek közül az V. kerület (Belváros-Lipótváros) végzett az első helyen, amely egyben a legdinamikusabban fejlődő kerület is 2014 óta; a rangsorban a VI. és az I. kerület követi. A megyeszékhelyek között Székesfehérvár őrzi vezető pozícióját Veszprém és Eger előtt.
A fejlődési dinamika legszembetűnőbb eredménye Miskolc előretörése: a város 2014 óta 18,3 indexponttal javított, ezzel Pécset és Debrecent is megelőzve a legdinamikusabban fejlődő megyeszékhely lett. Miskolc négy helyet javítva így jelenleg a tizedik a fejlettségi rangsorban.
Városok és kistelepülések teljesítménye
A 15 ezer lakosúnál nagyobb városok között Százhalombatta, Budaörs és Paks alkotja a dobogót, míg a fejlődés ütemében Biatorbágy bizonyult a kategória rekorderének, amely 2014 óta a 37. helyről az ötödikre lépett előre. Az 5000-15 000 fős települések között Balatonfüred nemcsak a legfejlettebb, hanem a legdinamikusabban fejlődő is.
Az 5000 fő alatti kistelepülések élére Felcsút került, Hévíz és Tihany előtt, és ugyancsak Felcsút vezeti a fejlődési dinamika rangsorát, 2014 óta 58 helyet javított, és került a rangsor élére egy bő évtized alatt.
A legelmaradottabb 15 kistelepülés elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplénben, Baranyában és a zalai aprófalvas térségben található.
A visszafejlődés okai és a szolidaritási hozzájárulás
Az egész országban mindössze néhány kistelepülés indult el lefelé a lejtőn, a visszafejlődés jellemzően a korábban kedvezőbb helyzetű települések pozícióvesztését mutatja és nem a perifériák további gyengülését. Az elemzés kiemeli, hogy a szolidaritási hozzájárulás több településnek is a relatív visszaesését váltotta ki.
Ennek következtében Budaörs elvesztette korábbi első helyezését, továbbá Tiszakécske 14, Bugyi 12, Kazincbarcika pedig 8 helyet csúszott vissza a rangsorban.
A 2024-ben létrehozott Településindex több mint 360 ezer nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adat és 53 indikátor alapján hasonlítja össze 3154 magyar település és 23 budapesti kerület fejlettségét.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.