Dánia a következő évben az első olyan menedékkérőket, akiknek a kérelmét elutasították, egy Európai Unión kívüli kiutasítási központba küldené, számolt be róla a NOS. A bejelentést Morten Bødskov dán bevándorlási és integrációs miniszter tette meg azt követően, hogy Koppenhágában egyeztetést folytatott Hollandia, Görögország, Németország és Ausztria migrációs tárcavezetőivel. A görög migrációs miniszter szerint egy hónapon belül kiderülhet, melyik ország adhat otthont az első ilyen létesítménynek.
Ezzel szemben a holland migrációs miniszter, Van den Brink, egyelőre nem kívánt konkrét időpontot megjelölni arra vonatkozóan, mikor kezdődhet meg a kitoloncolások végrehajtása. A miniszter hangsúlyozta, hogy ez egy új és úttörő folyamat, amelyet rendkívül körültekintően kell kezelni. A résztvevő országok megállapodtak abban, hogy fokozzák a tárgyalásokat a lehetséges partnerországokkal, hogy a folyamat jogilag és gyakorlatilag is megalapozott legyen.
Az érintett öt ország egyfajta „kopcsoportot” alkot az Európai Unión belül, amelynek célja a kiutasítási központok mielőbbi létrehozása. Ezek olyan EU-n kívüli létesítmények, ahová azokat a személyeket irányítanák, akiknek a menedékkérelmét elutasították, de akiket származási országuk nem fogad vissza, vagy akik elveszítették az irataikat. A rendszer célja, hogy megoldást találjon azokra a nehéz esetekre, amikor a kitoloncolás a hagyományos csatornákon keresztül lehetetlenné válik.
Hamarosan hatályba lép az az európai uniós jogszabály, amely lehetővé teszi az ilyen központok létrehozását. A törvény előírja, hogy az EU-tagállamoknak olyan országokkal kell megállapodniuk, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat. A konkrét felügyeleti mechanizmusok kidolgozása azonban az egyes tagállamok és a partnerországok közötti kétoldalú megállapodásokon múlik. A sajtóhírek szerint a tárgyalások már zajlanak, többek között Ruanda, Uganda, Kenya és Üzbegisztán neve is felmerült lehetséges helyszínként.
Az Amnesty International élesen bírálta a terveket, különösen Uganda és Ruanda emberi jogi helyzete miatt. A szervezet aggályait fejezte ki az önkényes fogva tartás, az embertelen bánásmód és a tisztességes eljáráshoz való jog korlátozása miatt. Hasonlóan foglalt állást az Európa Tanács emberi jogi biztosa is, aki a kockázatok alapos felmérését és független felügyeletet sürgetett. Van den Brink korábban jelezte, hogy a terveknek összhangban kell lenniük a nemzetközi joggal és az uniós szabályozással.
Morten Bødskov dán miniszter szerint a központoknak elrettentő hatással kell bírniuk, hogy a menedékkérők lássák, nem érdemes az illegális utat választaniuk. „Az effektus az lesz, hogy sokan, akik most idejönnek, rájönnek, hogy nem éri meg, és ezért egyáltalán nem fognak elindulni” – fogalmazott a miniszter.
A holland kabinet korábban már kísérletezett hasonló megállapodással Ugandával, és tavaly egy szándéknyilatkozatot is aláírtak az országgal. Azonban az a terv végül nem valósult meg, és a jelenlegi kormány felfüggesztette az együttműködést. Korábban Hollandia már korlátozta a kapcsolatot az országgal a szigorú LMBTQI-ellenes törvénykezés miatt.
A nemzetközi példák közül az Egyesült Királyság 2022-ben kötött asztali megállapodást Ruandával, amely a menedékkérelmi eljárások egy részét az afrikai országba helyezte volna át. Az akció számos jogi eljárást vont maga után, végül a korábbi miniszterelnök, Starmer, leállította a projektet.
Olaszország ezzel szemben már működtet egy visszaküldési központot Albániában. Ott egy olasz hatáskör alá tartozó fogva tartási központról van szó. A jogi akadályok miatt az olasz tervek is nehezen indultak be, jelenleg csak kis létszámú, elutasított menedékkérőt tudnak ott elhelyezni.
Van den Brink hangsúlyozta, hogy a „kopcsoport” által tervezett központok nem detenciós, azaz fogva tartási intézmények lennének. „Ez egy nyitott létesítmény, ahol az emberek biztonságosan és rendezetten élhetnek és dolgozhatnak, és ahol második esélyt kínálunk azoknak, akik nem maradhatnak Európában” – mondta a miniszter.
A folyamatba a tervek szerint bevonják a Nemzetközi Migrációs Szervezetet (IOM) és az ENSZ menekültügyi szervezetét (UNHCR) is, hogy biztosítsák a nemzetközi normák betartását. A szakértők szerint a projekt sikere nagyban függ majd a partnerországokkal kötött megállapodások átláthatóságától és a folyamatos nemzetközi monitorozástól.
A miniszterek a jövőben további egyeztetéseket terveznek, hogy a jogi és gyakorlati részleteket véglegesítsék. A cél az, hogy a rendszer ne csak elméletben, hanem a gyakorlatban is működőképes alternatívát nyújtson a jelenlegi, sokszor holtpontra jutott kitoloncolási folyamatokkal szemben.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
