Volodimir Zelenszkij: Kijev garantálja az orosz légtér biztonságát a békemisszió idejére

A The Guardian beszámolója szerint két amerikai békemissziós küldött, Jared Kushner és Steve Witkoff vasárnap érkezik Ukrajnába, miután előzőleg Moszkvában folytattak egyeztetéseket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken bejelentette, hogy Kijev garantálja az orosz légtér biztonságát a delegáció utazása alatt, egyúttal felszólította Oroszországot, hogy a tárgyalások idejére függessze fel az ukrajnai légicsapásokat. A diplomáciai erőfeszítések hátterében Donald Trump amerikai elnök áll, aki úgy fogalmazott: „Van egy elképzelésünk a békéről, ezért küldtem Steve Witkoffot és Jared Kushnert, két nagyszerű tárgyalót.” A The New York Times értesülései szerint Washington hivatalosan is tűzszünetet kért mindkét féltől a látogatás idejére, miközben a két küldött közül Kushner az elnök veje, Witkoff pedig ingatlanpiaci szakértőként ismert.

A diplomáciai kísérletek ellenére a harci cselekmények intenzitása nem csökkent. Kamianszkéban, a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében egy orosz csapás négy ember halálát okozta szombat reggelre virradóan. A regionális katonai hatóság vezetőjének tájékoztatása szerint további öt személy megsebesült, köztük egy 30 éves nő, akit intenzív osztályon ápolnak. A feszültség tovább fokozódott, amikor pénteken közvetlen találat érte az ukrán titkosszolgálat, az SBU kijevi központját. Volodimir Zelenszkij utasította a szolgálatot, hogy adjanak „megfelelő, kézzelfogható választ” a támadásra, amelyet Andrii Sybiha külügyminiszter jelentős eszkalációnak minősített. Az elnök hangsúlyozta: „A drónt kifejezetten a biztonsági szolgálat vezetőjének irodájára irányították.” Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint a támadásban legalább kilencen sérültek meg.

A légiközlekedési szektorban is érezteti hatását a konfliktus. Az Air Tanzania első légitársaságként jelentette be, hogy péntektől felfüggeszti járatait Dar es-Salaam és Moszkva között, miután az ukrán elnök a héten figyelmeztetett: az orosz légtér nem biztonságos az ukrán megtorló dróntámadások miatt. A légitársaság közleménye szerint a döntést „az útvonal mentén zajló operatív környezet rutinszerű kockázatelemzését” követően hozták meg. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön alaptalanul azzal vádolta Ukrajnát, hogy polgári repülőgépeket fenyeget, amire Zelenszkij úgy reagált: „Ukrajna nem fenyegeti a polgári repülést, egyszerűen csak olyan mértékű dróntevékenység lesz az orosz égbolton, amivel számolni kell.”

A regionális támadások sorozata folytatódott: Odessza régióját „masszív” éjszakai támadás érte, amely egy ember halálát okozta és legalább öt embert megsebesített, köztük egy gyermeket. A csapások több lakóépületet, köztük két többszintes tömböt is megrongáltak. Dnyipróban két rendőr vesztette életét, míg Kijevben egy lakóépületet ért dróntámadás három ember sérülését okozta. Oroszország területén is történtek incidensek: a fekete-tengeri üdülővárost, Szocsit és a közeli Sirius kerületet érte nagyszabású ukrán dróntámadás, amely tüzet okozott egy olajraktárban. Orosz sajtójelentések szerint két olajraktár is találatot kapott, egy-egy tűzesetet okozva Szocsiban és Siriusban.

A háború hatásai már messze túlmutatnak a közvetlen frontvonalakon. Finn hatóságok vizsgálják, hogyan került egy orosz gyártmányú drón a Helsinki keleti részén fekvő Pellinge-szigetcsoport partjára. A finn határőrség szerint egy Geoscan 701 típusú eszközről van szó, amelyet orosz vállalat gyártott. „Az érintett eszköztípust állami és civil üzemeltetők egyaránt használják, így ebben a szakaszban nem lehet meghatározni a rendeltetésszerű használatát, vagy azonosítani az üzemeltető országot vagy szervezetet” – közölték a hatóságok.

A humanitárius helyzetet súlyosbítja, hogy a kijevi régióban egy, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által használt raktárat is találat ért, amelyben humanitárius orvosi készleteket tároltak. A WHO genfi szóvivője szerint ez egy folyamatos mintázat része: 2026-ban már legalább 20 támadás érte azokat a raktárakat, amelyek egészségügyi ellátmányokat tároltak Ukrajna-szerte.

Nemzetközi politikai szinten is élesedik a vita. Franciaországban a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) egyik alelnöke, Louis Aliot váltott ki felháborodást azzal a kijelentésével, hogy hatalomra kerülésük esetén „elzárnák a csapot” Ukrajna felől. Aliot ugyan azt állította, hogy az RN „elítéli az orosz agressziót”, de szerinte a háború „meggyengítette Európát”. Edouard Philippe, Macron korábbi miniszterelnöke élesen visszavágott: „Az Ukrajna felé irányuló csap elzárása Oroszországot szolgálja. Ukrajna gyengítése, ahogy Marine Le Pen kívánja, Európa és Franciaország biztonságát fenyegeti. Mindent megteszek, hogy ezt megakadályozzam.” Le Pen később igyekezett csillapítani a kedélyeket, azt állítva, hogy pártja az „abominábilis háború diplomáciai megoldását” szorgalmazza.

Oroszországon belül a Nobel-békedíjas Memorial emberi jogi szervezet vezetője, Jelena Zsemkova attól tart, hogy a szeptemberi választások után újabb elnyomó hullám indul, és még több embert tartóztathatnak le, akiket aztán a frontra küldenek. A 65 éves Zsemkova, aki kénytelen volt száműzetésbe vonulni, miután csoportját illegálisnak nyilvánították, elkötelezett a jogvédő munka folytatása mellett. „Sajnos úgy gondolom, hogy most minden rosszabbodik, de nem olyan gyorsan” – mondta. „A választások után azonban nagyon éles romlásra számítok.”

A helyzet összetettsége és a diplomáciai, valamint katonai események gyors egymásutánja rávilágít arra, hogy a konfliktus 1655. napján a felek közötti bizalom minimális, miközben a nemzetközi közösség és a belső orosz ellenzéki hangok is egyre inkább a választások utáni időszakra fókuszálnak. A békemissziós kísérletek, mint a Kushner-Witkoff látogatás, egyelőre bizonytalan kimenetelűek, miközben a humanitárius és infrastrukturális károk folyamatosan növekednek.