Szigorú szankciókat vezet be az Egyesült Királyság a ciszjordániai telepek ellen

Az Egyesült Királyság kormánya hivatalosan is bejelentette, hogy szankciókat vezet be a megszállt Ciszjordániában található illegális izraeli telepekkel szemben, azzal vádolva az izraeli vezetést, hogy szemet huny a palesztinok ellen irányuló „etnikai tisztogatás” felett, ahogy arról a BBC beszámolt. Ed Miliband külügyminiszter szerint ez a lépés egy új megközelítés kezdetét jelzi az izraeli-palesztin konfliktusban, amely nem csupán elítéli az igazságtalanságot, hanem konkrét cselekvést is követel. Izrael külügyminisztere, Gideon Saar azonnal visszautasította a vádakat, „felháborító hazugságnak” nevezve azokat, és válaszlépésként bejelentette a brit konzulátus bezárását Kelet-Jeruzsálemben.

A szankciók hatóköre és célja

A brit kormány által bevezetett intézkedések nemcsak a telepekről származó áruk kereskedelmét tiltják meg, hanem célba veszik azokat a vállalatokat és magánszemélyeket is, akik szolgáltatásokat nyújtanak a telepek bővítéséhez. A döntést Franciaország és Kanada is támogatta, közös nyilatkozatukban hangsúlyozva, hogy az akció fordulópontot jelent a kétállami megoldás védelmében tett erőfeszítéseikben. A nemzetközi jog szerint a telepek illegálisnak minősülnek, az elmúlt hónapokban pedig jelentősen megszaporodtak a telepesek által elkövetett erőszakos cselekmények a palesztin lakossággal szemben.

Ed Miliband a parlamentben tartott beszédében kijelentette, hogy a brit kormány egyetért azzal, hogy a telepesek által elkövetett erőszak etnikai tisztogatásnak minősül. Kifejtette, hogy az izraeli kormányzat gyakran szemet huny ezek felett, sőt, egyes tagjai nyíltan támogatták a palesztinok kényszerű kitelepítését. A külügyminiszter emlékeztetett az ENSZ definíciójára, amely szerint az etnikai tisztogatás egy etnikai vagy vallási csoport erőszakos eszközökkel történő eltávolítását jelenti egy adott területről.

Jogi és gazdasági következmények

A brit kormány hivatalos álláspontja szerint a Ciszjordánia feletti izraeli megszállás jogellenes, mivel az ellenőrzés bebetonozására, a szuverenitás kiterjesztésére és az illegális telepek bővítésére irányuló expanzionista agenda jellemzi. Ez az álláspont összhangban áll a Nemzetközi Bíróság 2024-es tanácsadó véleményével. A következő hat-kilenc hónapban az Egyesült Királyság egy átfogó szankciós rendszert vezet be, amely kiterjed az illegális telepek reklámozásának tilalmára is.

Andy Burnham miniszterelnök megerősítette, hogy a célzott intézkedések nem az izraeli nép ellen irányulnak, hanem a kétállami megoldás támogatását szolgálják. Ezzel szemben Izrael külügyminisztere, Gideon Saar élesen bírálta a „barátságtalan munkáspárti kormányt”, amely szerinte következetesen Izrael állam ellen tevékenykedik. Saar bejelentette, hogy 11 brit parlamenti képviselő, köztük Jeremy Corbyn és Diane Abbott, valamint a Zöld Párt öt képviselője számára megtiltják az Izraelbe való belépést, antiszemita és Izrael-ellenes tevékenységre hivatkozva.

Nemzetközi visszhang és a kétállami megoldás

A brit bejelentés egy 12 országot – köztük Dániát, Spanyolországot, Finnországot és Írországot – tömörítő közös nyilatkozat része, amely elkötelezett a kétállami megoldás mellett. A feszültséget tovább fokozta, hogy Izrael nemrégiben pályázatokat írt ki mintegy 1200 telepes lakóház építésére a stratégiai jelentőségű E1-es területen, Jeruzsálemtől keletre. A nemzetközi közösség évtizedek óta nyomást gyakorolt Izraelre, hogy tartózkodjon az építkezésektől ezen a területen, mivel az a kétállami megoldást életképtelenné tenné.

Miliband külügyminiszter hangsúlyozta, hogy bár Izraelnek joga van megvédeni népét és területét, ez nem igazolhatja a Gázában történteket. A brit kormány támogatja azokat a jogi folyamatokat, amelyek a háborús bűnök kivizsgálására irányulnak. Izrael vezetése ugyanakkor következetesen visszautasítja a népirtással és háborús bűnökkel kapcsolatos vádakat, állítva, hogy erőik a nemzetközi jognak megfelelően járnak el.

A brit belpolitikában is megosztottságot okozott a döntés. Sir Ephraim Mirvis főrabbi „sötét napnak” nevezte a bejelentést, míg a konzervatív ellenzék szerint a kormány olyan politikát folytat, amelyről a külügyminisztérium is tudja, hogy nem lesz hatékony. Isaac Herzog izraeli elnök szerint a döntés a történelem rossz oldalára állítja az Egyesült Királyságot, és a szuverén nemzet demokratikus folyamataiba való beavatkozásnak minősítette azt.

A palesztin elnökség üdvözölte a brit döntést, fontos lépésnek nevezve azt az izraeli gyarmati rendszer elleni küzdelemben. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Királyság szankciókat jelentett be a libanoni Hezbollah finanszírozási szárnya és Irán ellen is, összehangolva lépéseit az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval. A helyzet továbbra is rendkívül feszült, miközben a felek álláspontja a kétállami megoldásról és a telepek jövőjéről továbbra is kibékíthetetlen ellentétben áll egymással.

Miliband külügyminiszter személyes érintettségéről is beszélt, utalva zsidó gyökereire és izraeli látogatásaira, hangsúlyozva, hogy a brit zsidóság számára is fontos a biztonságos Izrael. Ugyanakkor elítélte azokat, akik megkérdőjelezik Izrael létezésének jogát. A Board of Deputies of British Jews szintén aggodalmát fejezte ki, és mindkét felet a nemzeti érdekek előtérbe helyezésére kérte.

Tom Tugendhat konzervatív árnyék-külügyminiszter szerint a kormány leegyszerűsíti a régió összetett problémáit. Saar külügyminiszter megerősítette, hogy a brit kormány lépései miatt megszüntetik a palesztin hatósági erők kiképzését Júdeában és Szamáriában, valamint eltávolítják a Kirjat Gát-i Nemzetközi Gázai Támogató Központ brit képviselőit.

Az Egyesült Államok részéről Marco Rubio külügyminiszter közölte, hogy a Fehér Ház nem kommentálja a közös akciót, és nem követi a brit példát. Donald Trump korábbi nagykövete, Mike Huckabee figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok válaszolni fog a szankciókra, ami jelentős gazdasági hatással lehet a brit vállalkozásokra.

Izrael 1967 óta mintegy 160 telepet épített, amelyekben 700 000 zsidó lakos él, mellettük pedig 3,3 millió palesztin lakik. A feszültség a 2023. október 7-i Hamász-támadás óta drasztikusan fokozódott, ami a gázai háborúhoz vezetett, és azóta a telepesek erőszakos cselekményei is megszaporodtak.