Szigorít a turizmuson Tokió: betiltják a rövid távú lakáskiadást Sindzsukuban

A tokiói Sindzsuku kerület vezetése úgy döntött, hogy betiltja a rövid távú lakáskiadást a lakóövezetekben, valamint az iskolák és fontos kulturális helyszínek közelében. A népszerű turisztikai célpont, amely többek között a Kabukicsó éjszakai negyednek és a világ legforgalmasabb vasútállomásának is otthont ad, ezzel a lépéssel próbálja megfékezni a tömegturizmus okozta feszültségeket, miután a helyiek türelme a látogatók viselkedésével szemben végleg elfogyott.

Sindzsuku, amelynek állandó lakossága meghaladja a 350 000 főt, jelenleg 3775 privát szálláshellyel, úgynevezett minpakuval rendelkezik, ami a legmagasabb szám egész Japánban. A helyi hatóságok adatai szerint a minpaku szállások száma 2022 óta csaknem megháromszorozódott. A döntés hátterében az áll, hogy a lakók az elmúlt 12 hónapban, egészen márciusig, több mint 1300 panaszt nyújtottak be a hatóságokhoz. A panaszok főként a turisták nem megfelelő viselkedésére irányultak: sokan szabálytalanul helyezték el a szemetet, túlzott zajt csaptak, vagy tiltott helyeken dohányoztak, de akadtak beszámolók birtokháborításról is.

A kerületi tisztviselők szerint a korábbi, egyedi szankciók – például a szabályszegő üzemeltetők engedélyeinek ideiglenes felfüggesztése – nem vezettek eredményre. „Még ha le is csapunk a rosszul viselkedő üzemeltetőkre, a panaszok száma változatlan marad” – nyilatkozta egy kerületi illetékes. Ezért döntöttek úgy, hogy a helyi rendelet módosításával lépnek fel a probléma ellen. A tervek szerint a lakóövezetekben található minpaku szállások mintegy felét, azaz körülbelül 2000 ingatlant érinthet a korlátozás, ami jelentős csapást mérhet az olyan népszerű platformok üzemeltetőire, mint az Airbnb.

A The Guardian beszámolója szerint a hatóságok a jövő hónapban társadalmi egyeztetést kezdeményeznek a javaslatról, a rendelet módosítását pedig februárban tervezik benyújtani. A szigorítások részeként a kerület azt is tervezi, hogy a lakóövezetekben található minpaku szállások éves kiadható napjainak számát a jelenlegi 180-ról 120-ra csökkenti. Ez a lépés összhangban van az országos tendenciákkal, ahol a helyi önkormányzatok egyre gyakrabban kényszerülnek drasztikus korlátozásokra a lakóközösségek védelme érdekében.

Kiotóban például már korábban szigorítottak: ott a városvezetés a lakóövezetekben mindössze 60 napra korlátozta a rövid távú kiadást, kizárólag a holtszezonban, azaz január és március között. Kódzsi Macui, Kiotó polgármestere korábban úgy fogalmazott: „A lakók aggódnak amiatt, hogy a közösségeik széteshetnek. Megerősítettük az üzemeltetők felügyeletét, de ez nem elég. Tovább kell lépnünk.”

Japánban tavaly rekordot döntött a látogatók száma: 42 millió turista érkezett az országba, akik összesen 9,5 billió jent (kb. 23 500 milliárd forint) költöttek, ami minden idők legmagasabb összege. A kormány 2030-ra 60 millió látogatót tűzött ki célul, ám a kritikusok szerint ez a törekvés csak tovább súlyosbítja a „turizmus-szennyezést”.

A Fuji-hegy környékén is hasonló intézkedéseket vezettek be, például belépődíjat és napi látogatói korlátot a hegymászók számára, hogy csökkentsék a zsúfoltságot Japán legmagasabb hegyén. Februárban pedig Fudzsijosida városa, amely népszerű helyszín a Fuji megtekintésére, úgy döntött, hogy lemondja a tavaszi cseresznyevirág-fesztivált a turisták zavaró viselkedése miatt.

Sigeru Horiucsi polgármester akkor kijelentette, hogy a döntést azért hozták meg, hogy „megvédjék polgáraik méltóságát és életkörnyezetét”. Ezek a lépések jól mutatják, hogy a japán közösségek egyre határozottabban védik a lakókörnyezetük nyugalmát a növekvő látogatószám ellenére is, és a Sindzsukuban bevezetendő tilalom is ebbe a sorba illeszkedik.