Október 25-re írta ki az előrehozott parlamenti választást a szerb elnök

Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök szerdán Belgrádban hivatalosan is kiírta az előrehozott parlamenti választást, amelyet október 25-én tartanak meg. Az államfő a televízióban közvetített eseményen közölte, hogy a kormány kérésére feloszlatta a törvényhozást.

A szerb választási szabályozás értelmében a választás kiírása és a voksolás napja között legalább 45, legfeljebb 60 napnak kell eltelnie. Az elnök a döntés indoklásakor hangsúlyozta, hogy a második világháború utáni világrend felbomlott, és még nem alakult ki egy új, stabil nemzetközi struktúra.

Biztonsági és gazdasági kihívások

Aleksandar Vucic szerint a világ számos térségében zajló fegyveres konfliktusok nemcsak biztonsági, hanem gazdasági és politikai szempontból is komoly veszélyt jelentenek Szerbiára nézve. Kiemelte, hogy az országnak az elmúlt időszakban sikerült megőriznie a békét és a stabilitást, miközben a gazdaság növekedési pályán maradt.

Aleksandar Vucic a döntés indoklásakor azt mondta: a második világháború után kialakult világrend felbomlott, miközben új, stabil nemzetközi rend még nem jött létre. A világ számos térségében zajló háborúk szerinte nemcsak biztonsági, hanem gazdasági és politikai szempontból is veszélyeztetik Szerbiát.

Az államfő kitért a belpolitikai feszültségekre is, amelyek szerinte részben külföldi hatalmak beavatkozásának következményei. Mint mondta, többször kezdeményezett párbeszédet politikai ellenfeleivel, ám ezekre nem érkezett válasz, ezért van szükség a választásra, amely tisztázza az ország további irányvonalát.

Kampány és politikai szereplők

Vucic arra kérte a politikai szereplőket és a választókat, hogy a 45 napos kampányt békésen, méltósággal folytassák le, tiszteletben tartva a véleménynyilvánítás szabadságát. Kijelentette, hogy bárki is nyeri a választást, elfogadja az eredményt.

Szerbiában 2012-ben, 2014-ben és 2016-ban is tartottak előrehozott parlamenti választást, majd az előbb Aleksandar Vucic, utóbb Ana Brnabic vezette kormány 2016 és 2020 között kitöltötte a négyéves ciklust. A 2020-as választások után az elnök két évvel későbbi voksolást ígért, így 2022-ben újra urnákhoz járultak, majd a 2023. december 17-i választást követően az elnök arról beszélt, hogy az új kormány ki fogja tölteni négyéves mandátumát.

A helyzetet bonyolítja, hogy 2024. november elsején leszakadt az újvidéki vasútállomás előtetője, 16 ember halálát okozva. Azóta országos tiltakozások zajlanak a kormány és a korrupció ellen, amelyek élére egyetemisták álltak, előrehozott választásokat követelve.

Pártok és választási listák

A kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) bejelentette, hogy az elnök nevét viselő listával indul, és Aleksandar Vucicot jelöli miniszterelnöknek. A politikus 2014 és 2017 között már betöltötte a miniszterelnöki tisztséget, majd 2017-ben köztársasági elnökké választották. Jelenleg második államfői megbízatását tölti, amelynek lejárta után az alkotmány értelmében nem indulhat újabb elnöki mandátumért.

A szerbiai törvények lehetővé teszik, hogy a köztársasági elnök nevét viselje egy választási lista, ahogyan azt is, hogy képviselőjelöltként induljon. A jogszabály csak arra tér ki, hogy megválasztása esetén nem tölthet be két funkciót, vagyis ha az SNS listája győz, és Aleksandar Vucic miniszterelnök akar lenni, akkor le kell mondania az elnöki megbízatásáról. Amennyiben nem győz az SNS, és Aleksandar Vucic elnök marad, megbízatása 2027 májusában jár le.

A kisebbik kormánypárt, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) koalíciós listán indul az Egységes Szerbiával, a Szerbiai Szociáldemokrata Párttal (SDPS) és a Szerbiai Zöldekkel. Az ellenzék nem indul egységes listán, a tiltakozó egyetemisták pedig bejelentették indulásukat, de a részleteket titokban tartják.

A várakozások szerint ezúttal is csak egyetlen magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) indul önállóan a 250 fős törvényhozás képviselői helyeiért folytatott versenyben.

Szerbiában a parlamentbe jutási küszöb 3 százalék, a kisebbségi pártokra pedig a természetes küszöb szabályai vonatkoznak. Október 25-én valamivel több mint 6,7 millió választópolgár járulhat az urnák elé.