A 2026. évi költségvetés módosítása során a Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM) számára biztosított többletforrások elsősorban a hazai vasúti és közúti infrastruktúra fejlesztését szolgálják.
A szaktárca szerdai tájékoztatása szerint a költségvetés módosítása jelentős részben nem új kiadásokról szól, hanem az előző kormány által vállalt, de a 2026-os költségvetésben megfelelő fedezet nélkül hagyott, vagy eltitkolt kötelezettségek rendezéséről. A tárca kiemelte, hogy ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítése elkerülhetetlen a közlekedési ágazat stabilitása érdekében.
Kötelezettségek és beruházási keretek
Ilyen rendezendő tétel egyebek közt a Budapest-Belgrád vasútvonal befejezéséhez szükséges mintegy 65 milliárd forint, valamint az autópálya-koncesszió után fizetendő 176 milliárd forint. Utóbbi esetében a korábbi kormány a költségvetésben csak az év első felére elegendő fedezetet biztosított, így a teljes éves kötelezettség rendezése most vált szükségessé.
A költségvetési törvény módosításával a KBM fejezet kiadási kerete jelentősen, mintegy 876 milliárd forinttal, 1712 milliárd forintról 2588 milliárd forintra emelkedik, miközben a bevételi oldal változatlanul 118 milliárd forint marad. A beruházások fejezet kiadási kerete szintén bővül, 486 milliárd forintról 504 milliárd forintra.
a módosítás mintegy 65 milliárd forintot biztosít a Budapest-Belgrád vasútvonal befejezésére, 639,6 milliárd forintot a vasúti járműpark korszerűsítését szolgáló tőkeemelésre, amely a hazahozott európai uniós forrásoknak köszönhetően az új HÉV-ek és InterCity vonatok beszerzését is lehetővé teszi, valamint mintegy 8 milliárd forintot a Dunakeszi Vasútgépész International Kft. részesedésének megszerzésére.
Az állami beruházások fejezetében további 21,5 milliárd forint szolgálja az iváncsai ipari-innovációs terület vasúti fejlesztését, 20,1 milliárd a gyorsforgalmi úthálózathoz kapcsolódó fejlesztéseket, 14,6 milliárd pedig térségi közúti beruházásokat.
Új feladatok és forrásátcsoportosítások
A kormányzati feladatmegosztás változása miatt a minisztériumhoz kerül a Nemzeti Koncessziós Iroda, valamint az Országos Beruházás Monitoring rendszer működtetésének feladata. Ezekhez összesen 1,2 milliárd forint előirányzat kapcsolódik, amely forrásátcsoportosítást jelent, így nem tekinthető tényleges többletforrásnak.
A Budapest-Belgrád vasútvonalhoz kapcsolódóan a nemzetközi vasúti fejlesztések kiadási kerete 44,5 milliárd forintról 109,5 milliárd forintra emelkedik. A gyorsforgalmi utak rendelkezésre állási díjára fordítható összeg 210 milliárd forintról 386 milliárd forintra nő, emellett 647,6 milliárd forint áll rendelkezésre a tárcához tartozó társaságok támogatására, amelyből a vasúti járműpark korszerűsítése is megvalósul.
A vasúti fejlesztéseket érintően összesen 86,5 milliárd forint többletforrás jelenik meg. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a költségvetési sorok közvetlenül nem tartalmaznak uniós forrást, a járműpark korszerűsítésénél azonban vonnak be európai uniós forrásokat.
A víziközmű-fejlesztésekre szánt források nem változnak: a KBM fejezetében 27,3 milliárd forint, az állami beruházások fejezetben pedig további 3,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből többek között Debrecen víziközmű-infrastruktúrájának, valamint a Szegedi Ipari Parkhoz kapcsolódó közművek fejlesztése valósulhat meg.
A módosítások célja a közlekedési hálózatok korszerűsítése mellett a korábban elmaradt pénzügyi kötelezettségek rendezése, biztosítva ezzel a folyamatban lévő nagyberuházások zavartalan folytatását.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.