A Google szerdán jelentette be, hogy 13 milliárd euró (kb. 5070 milliárd forint) értékű, hatalmas volumenű beruházást hajt végre Finnországban a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának fejlesztése érdekében, miközben egy két évtizedre szóló, jelentős nukleáris energiaellátási megállapodást is aláírt az északi országban. A technológiai óriás anyavállalata, az Alphabet idén globálisan mintegy 200 milliárd dollárra (kb. 72 000 milliárd forint) növelte beruházási keretét, mivel a vállalat igyekszik felzárkózni a gyorsuló mesterséges intelligencia versenyben. A mostani bejelentés a Google eddigi legnagyobb egyedi beruházása az Európai Unió területén.
A vállalat 2009 óta van jelen Finnországban, amikor a tengerparti Hamina városában egy korábbi papírgyárat alakított át adatközponttá, azóta pedig folyamatosan növelte jelenlétét az országban. Az északi elhelyezkedés két stratégiai előnyt is kínál a cég számára: az arktiszi hőmérséklet miatt kevesebb energiára van szükség az energiaigényes szerverek hűtéséhez, emellett a mindössze 6 millió lakosú Finnországban kisebb a társadalmi ellenállás az ilyen jellegű projektekkel szemben, mint az Egyesült Államokban vagy más régiókban. A Google nincs egyedül ezzel a stratégiával, hiszen a Microsoft és a TikTok tulajdonosa, a ByteDance is hasonló okokból választotta a helyszínt, ahol az elmúlt években több tucat adatközpont épült a kedvező nukleáris, szél- és vízenergia-ellátás miatt.
Petteri Orpo finn miniszterelnök számára az adatközponti beruházások vonzása kiemelt prioritást jelent, mivel az ország jelenleg rekordmértékű munkanélküliséggel és lassú gazdasági növekedéssel küzd. A Google közleménye szerint a 2027-ben és 2028-ban megvalósuló fejlesztések – amelyek adatközpontokat, elektromos hálózatfejlesztést, valamint tiszta energia- és akkumulátorprojekteket foglalnak magukban a chatbot, kereső és térképszolgáltatások támogatására – mintegy 3,6 milliárd euróval (kb. 1400 milliárd forint) járulnak hozzá a finn GDP-hez. A vállalat várakozásai szerint a projekt 37 000 munkahelyet teremt, amelyből 7 000 állandó pozíció lesz, a többi pedig az építési fázisban jön létre.
Petteri Orpo miniszterelnök osztotta a Google optimista gazdasági kilátásait, hangsúlyozva, hogy a beruházás további tőkét vonzhat az országba, miközben igyekezett eloszlatni azokat a félelmeket, hogy a projekt drágíthatja az energiaárakat vagy kimerítheti az erőforrásokat. „Ez a beruházás történelmi jelentőségű Finnország számára” – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy az ország ezzel a digitalizáció és az AI éllovasává válik. Orpo szerint a Google elkötelezett amellett, hogy a finnországi villamosenergia-termelés elegendő maradjon, és az árak ellenőrzés alatt álljanak. Antti Jarvinen, a vállalat finnországi operatív igazgatója megerősítette, hogy a Hamina-i telephely jelentős bővítése mellett három új helyszínen, Kajaani, Muhos és Vaala településeken is megkezdik az adatközponti műveleteket.
A Deutsche Welle beszámolója szerint a megállapodás részeként a Google 22 évre szóló szerződést kötött a finn Fortum energiavállalattal, amely a két finn atomerőmű egyikének termeléséből 50 százalékot biztosít a tech-óriás számára. A Fortum részvényei a hírre 15,5 százalékkal emelkedtek, elérve az elmúlt négy év legmagasabb szintjét. Ruth Porat, a Google elnöke és befektetési igazgatója a megállapodást „BYOP”-nak, azaz „hozd a saját energiádat” modellnek nevezte, megjegyezve, hogy ez a vállalat első nukleáris energiaügylete az Egyesült Államokon kívül. A Fortum közlése szerint a szerződés lehetővé teszi a Loviisa atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását 2050-ig, ami nélkül az erőmű – amely jelenleg a finn villamosenergia-ellátás mintegy 10 százalékát adja – 2030 után bezárásra kényszerült volna.
Az adatközponti boom azonban jelentős kihívásokat is tartogat: a Fingrid hálózatüzemeltető előrejelzése szerint az ország energiafogyasztása 40 százalékkal ugorhat meg a következő években. Ezen túlmenően a finn biztonsági szolgálat, a SUPO figyelmeztetést adott ki a külföldi tulajdonú adatközpontok potenciális biztonsági kockázataival kapcsolatban. A hatóság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a települések esetleg a gazdasági előnyöket a biztonsági szempontok elé helyezik, különösen akkor, ha a tulajdonosok autoriter államokhoz, például Oroszországhoz vagy Kínához köthetők. A SUPO szerint fennáll a veszélye annak, hogy ezeket a létesítményeket technológiai exportkorlátozások kijátszására, például a Kínába irányuló chip-szállítások tiltásának megkerülésére használhatják fel.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.