Új stratégiai jövőkép az Európai Unió legkülső régiói számára

Az Európai Bizottság a mai napi közleményében, egy új stratégiai jövőképet vázol fel az Európai Unió kilenc legkülső régiója számára. Ezek közé tartozik Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Mayotte, Réunion, Saint-Martin, valamint az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek. A földrajzilag az Atlanti-óceántól a Karib-tengeren át az Indiai-óceánig és Dél-Amerikáig elnyúló területek az unió egyedülálló részét képezik, amelyek gazdag biodiverzitással, innovációs potenciállal és kulturális örökséggel rendelkeznek, miközben stratégiai jelentőségük révén Európa globális jelenlétét, tengeri erejét és sokszínűségét is hivatottak képviselni.

A régiókban rejlő lehetőségek kiaknázása és a szabályozási környezet

Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta: „Legkülső régióink erős identitással, egyedi eszközökkel és olyan földrajzi pozíciókkal rendelkeznek, amelyek a világ négy sarka felé vetítik ki Európát. Ám a helyi valóságukat és sajátos korlátaikat jobban figyelembe kell venni. Ez a lényege annak a stratégiának és szabályozási csomagnak, amelyet ma bemutatunk. Hozzáigazítjuk szabályainkat ahhoz, hogy felszabadítsuk e régiók potenciálját, és egyediségüket erősséggé tegyük számukra és egész Európa számára.” A bizottság elkötelezett amellett, hogy ezek a területek nagyobb támogatást, fokozott ellenállóképességet és igazságosabb lehetőségeket kapjanak.

A szabályozási csomag célzott módosításokat javasol az uniós jogszabályokban, hogy azok jobban tükrözzék a legkülső régiók sajátos körülményeit. A javaslatok olyan kulcsfontosságú területeket érintenek, mint a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat, a migráció és az adózás. Ez a csomag csupán az első lépés egy folyamatos munkában, amelynek során a bizottság minden szakpolitikai területen biztosítani kívánja, hogy a régiók sajátos korlátait szisztematikusan figyelembe vegyék az uniós döntéshozatal során.

Négy pillér a fejlődés szolgálatában

A stratégia négy fő célkitűzés köré épül, amelyek célja a régiók társadalmi-gazdasági fejlődésének fellendítése. Az első cél a geostratégiai potenciál kiaknázása és a regionális integráció erősítése, az uniós belső és külső politikák összehangolásával a szomszédos országokkal való együttműködés elmélyítése érdekében. Ez magában foglalja a kereskedelem, a konnektivitás, a biztonság, a védelem és a tengeri biztonság fejlesztését.

A második cél a versenyképesség növelése és az egységes piachoz való hozzáférés javítása. A stratégia támogatja az intelligens szakosodást olyan területeken, mint a kék gazdaság, a megújuló energia, a biotechnológia, a kutatás és az űrkutatás. Emellett a légi és tengeri hálózatok fejlesztésével javítják a régiók összekapcsoltságát is.

A harmadik pillér az ellenállóképesség és a felkészültség javítása: ide tartozik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a környezeti kihívások – például a sargassum-invázió – kezelése, valamint a kritikus infrastruktúrák, például a kikötők és a tenger alatti kábelek védelme. A stratégia emellett erősíti a katasztrófaelhárítást, támogatja az energiaautonómiát, valamint a mezőgazdaság és a halászat révén biztosítja az élelmezésbiztonságot és az önellátást.

A negyedik cél a társadalmi igazságosság előmozdítása és az emberek támogatása. A bizottság ösztönözni kívánja a foglalkoztatást, az oktatáshoz való hozzáférést és a társadalmi befogadást, miközben csökkenti a szegénységet és javítja az alapvető szolgáltatásokhoz, például a megfizethető lakhatáshoz, a tiszta vízhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Kiemelt figyelmet fordítanak a fiatalokra, támogatva a helyben maradás jogát és lehetőségét.

Szakpolitikai integráció és jövőbeli kilátások

A bizottság javaslata az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatára számos fontos rendelkezést tartalmaz a régiók számára, figyelembe véve földrajzi korlátaikat, valamint a területi folytonosság, a konnektivitás és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés megőrzésének szükségességét. A javasolt közbeszerzési törvény lehetővé teszi bizonyos szabályok testreszabását, míg a készülő európai terméktörvény célzott kiigazításokat tesz lehetővé a termékkövetelmények terén, amennyiben azok indokoltak és arányosak.

A stratégia megvalósítása során a bizottság szisztematikusan figyelembe veszi a legkülső régiók helyzetét a jövőbeli kezdeményezések előkészítésekor. A tervek között szerepel egy éves strukturált párbeszéd és egy dedikált portál létrehozása, valamint egy új ifjúsági projekt, amely a helyi fiatalokat a változás aktív szereplőivé teszi. A stratégia célja továbbá a régiók adminisztratív és technikai kapacitásának megerősítése, hogy teljes mértékben kiaknázhassák az uniós szakpolitikákat és alapokat.

A 2028-2034-es többéves pénzügyi keret részeként Franciaország, Portugália és Spanyolország köteles lesz konkrét intézkedéseket beépíteni a nemzeti és regionális partnerségi terveibe, biztosítva ezzel az uniós források hatékony felhasználását. A legkülső régiók különleges státusszal rendelkeznek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikke értelmében, amely jogi alapot biztosít a számukra nyújtott speciális támogatásokhoz és a jogszabályok testreszabott alkalmazásához.