A budapesti Limes Világörökség Projekt konferencián elhangzottak szerint a dunai limes magyar szakaszának UNESCO-világörökségi listára történő újranevezése 2027 januárjában válhat lehetővé, amennyiben az előkészítő folyamatok rövid időn belül elindulnak.
Hirschberg Attila, a Magyar Limes Szövetség elnöke a pénteki konferencián tartott beszédében hangsúlyozta, hogy az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS ellenőrző és igazoló vizsgálatának jelentős része már megtörtént, ami hatalmas előnyt jelent a folyamatban.
A világörökségi cím mint turisztikai vonzerő
A szakember szerint az elbírálás nagyjából másfél évet vesz igénybe, így a világörökségi cím a legoptimálisabb esetben 2028 nyarán érhető el. Hirschberg Attila kiemelte, hogy az UNESCO-cím külön promóciós költségek nélkül, mágnesként vonzaná a turistákat a magyar vidékre.
„Egy világörökségi cím olyan marketingerő, amit pénzért nem lehet megvásárolni.”
A Magyar Turisztikai Ügynökség 2025-ös adataira hivatkozva elmondta, hogy a külföldi fizető vendégek mintegy 70 százaléka Budapestre érkezik, és csupán 30 százalékuk jut el az ország többi részére. Ez az arány évtizedek óta nem változik, ami azt jelenti, hogy a magyar vidék legnagyobb részén a külföldi vendégek nem jelennek meg. Mint mondta, a dunai limes a római birodalom határának egyik legjobban dokumentált szakasza, a világörökségi cím pedig segíthetne a Duna mentén található kulturális és természeti értékek bemutatásában.
A szakember hangsúlyozta, hogy a turizmus gazdaságpolitikai tényező, a világ egyik legeredményesebb ágazata. Ahol vendég van, ott munka is van a szállásadónak, a vendéglősnek, az idegenvezetőnek, a hajósnak és a helyi termelőnek egyaránt.
Stratégiai tervezés és felkészülés
A program 2013-ban készített előterve egy forráselosztási javaslattételre alkalmas, nemzetgazdasági szintű tervanyag, amely térségenként dolgozza fel a Duna teljes magyar szakaszát. Külön kötet foglalkozik a tematikus utakkal, a Duna menti közlekedés fejlesztésével és az egységes turisztikai régió informatikai stratégiájával.
Hirschberg Attila kiemelte, hogy a nevezéssel párhuzamosan haladéktalanul el kell kezdeni a fogadóterület felkészítését is. Más helyszínek példája mutatja, hogy egy világörökségi bejelentés után rövid időn belül több százezres nagyságrendű, felfokozott érdeklődés jelenik meg a turisták körében. Ezt szálláshellyel, vendéglátással, információval, közlekedéssel, egységes arculattal és minőséggel kell fogadni.
A szakember figyelmeztetett: a partnerek nem várnak ránk. Németország, Ausztria és Szlovákia dunai limes szakasza ma már világörökség. Minden évvel, ameddig Magyarország nem csatlakozik, ez az útvonal jobban rögzül nélkülünk, pedig a leghosszabb és legszebb szakasz a magyar fél birtokában van.
Önkormányzati és szakmai összefogás
Az érintett önkormányzatoktól azt kérte, hogy tekintsék a Duna Limes programot sajátjuknak, a turisztikai szakmától pedig segítséget kért a kínálat egységbe szervezésében. A kormányzattól azt várják, hogy a program bemutatkozási lehetőséget kapjon, hogy döntési helyzetbe kerülhessenek.
Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy egy olyan kulturális tér jöjjön létre Európában, amelyben értékként tekintünk a múltunk emlékeire, és amelyeket a természet értékeivel közösen lehet bemutatni. Hozzátette, nagyon fontosnak érzi, hogy az az alkotóenergia, ami az UNESCO-projektben korábban benne volt, újraéledjen.
Visy Zsolt régész, muzeológus, aki 2015-től a dunai limes kutatásával foglalkozott és miniszteri biztosként koordinálta a projektet, úgy fogalmazott: a kormányváltással megszületett annak a lehetősége, hogy a pályázatot újra benyújtsák. Elmondta, egyeztetései során arról kapott visszajelzést, hogy a kormányzatnak szándékában áll benyújtani a nevezést, ehhez azonban még időre van szüksége.
Előzmények: a 2019-es fordulat
A dunai limes világörökségi helyszínné nyilvánítására Magyarország Szlovákiával, Ausztriával és Németországgal közösen 2018-ban, húszéves előkészítő munka után nyújtotta be nevezését. A döntést 2019-ben elhalasztották, miután egy kormányhatározat váratlanul kivette a magyarországi helyszínek közül a budapesti Hajógyári-szigetet, és azzal együtt az aquincumi helytartói palota, valamint a Hadrianus-palota romjait.
A dunai limes vonalának németországi-ausztriai-szlovákiai szakasza két évvel később, 2021 júliusában került fel a világörökségi listára, miután Magyarország kilépett a pályázatból. A pénteki, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata által szervezett konferenciára a Limes-projektben érdekelt 54 önkormányzat polgármestere és főépítésze kapott meghívást.
A szakmai egyeztetések és az előkészítő munka újraindítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a magyarországi szakasz is elnyerhesse a nemzetközi elismerést, ezzel fellendítve a Duna menti régiók turisztikai és gazdasági potenciálját.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
