Az The Guardian beszámolója szerint a Panama-csatorna vezetése kénytelen tovább csökkenteni a tengeri forgalmat az El Niño éghajlati jelenség okozta súlyos aszály miatt. Ez a lépés komoly nehézségeket okoz a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalán, amely a globális tengeri kereskedelem mintegy 5 százalékát, valamint az Egyesült Államok konténerforgalmának körülbelül 40 százalékát bonyolítja le. A csatorna különösen népszerű a Kína, Ázsia és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi útvonalakon, mivel jelentősen csökkenti a szállítási költségeket és az időt.
Szigorodó áthaladási szabályok
A Panama parlamentjéhez benyújtott tervezet szerint októberben naponta átlagosan 29,5 hajó haladhat át a csatornán, ami 18 százalékos csökkenést jelent az augusztusi 36-os értékhez képest. Szeptemberben a hatóságok már egyszer mérsékelték a napi áthaladások számát 36-ról 32-re, szintén az aszály miatt. A helyzetet tovább bonyolítja a globális logisztikai környezet, beleértve az Egyesült Államok és Izrael Iránnal szembeni konfliktusát, amely a Hormuzi-szorosban okozott zavarok révén növelte a hajózási társaságok költségeit.
Rekordösszegű soron kívüli áthaladás
Augusztusban a hajók átlagosan 10 napot várakoztak a csatornába való belépésre, ami a leghosszabb várakozási idő volt május óta. A sorban állás elkerülése érdekében egy konténerhajó állítólag mintegy 4 millió dollár (kb. 1,5 milliárd forint) összeget fizetett azért, hogy előbbre kerüljön. Bár a hajózási társaságok általában fix díjat fizetnek az áthaladásért, a napi aukciók lehetővé teszik a tulajdonosok számára, hogy licitáljanak a soron kívüli áthaladásra, ami a nagy kereslet idején jelentősen megdrágítja a szolgáltatást.
Az El Niño hatása a vízkészletekre
A 82 kilométer hosszú csatorna működése a Gatun-tóba ömlő folyók édesvízkészletétől függ, amely a zsiliprendszer működtetéséhez szükséges. A zsilipek liftként emelik a hajókat 26 méterrel a tengerszint fölé, majd vissza. Ha a vízszint nem biztonságos a legnagyobb hajók számára, a Panama-csatorna Hatósága korlátozásokat vezet be. A szakértők szerint az El Niño, amely az elmúlt négy évtized legerősebbje lehet, tovább ronthatja a helyzetet, mivel a csapadékmennyiség elmarad a várakozásoktól.
Globális hőmérsékleti rekordok
Az El Niño súlyosan érintette Közép-Amerikát és Dél-Amerika északi részét is, ahol kilenc országban mérték a valaha volt legmelegebb június-augusztus időszakot. Az Európai Copernicus program adatai alapján világszerte 52 ország döntött meg szezonális hőmérsékleti rekordokat ebben az időszakban. A szélsőséges hőség Európában hőhullámokat, Szudánban aszályt, Indonéziában pedig mérgező füstöt okozott, különösen súlyosan érintve az afrikai Száhel-övezetet és a tőle délre fekvő területeket.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
