Két év után tér vissza az Operaház színpadára A kalóz című balett

Két év után tér vissza az Operaház színpadára A kalóz című darab a Magyar Nemzeti Balett előadásában. A produkció a Keleti éj szezon tematikájába illeszkedik, és szeptember 25. és október 11. között összesen hét alkalommal tekinthető meg a közönség számára.

A kalóz című klasszikus balett Lord Byron 1814-es romantikus hőskölteményének fordulatos világát idézi meg. Az intézmény közleménye szerint a darab nemcsak fordulatos történetével és látványos külsőségeivel, hanem a klasszikus balett-technikával szemben támasztott rendkívüli követelményeivel is kiemelkedik a repertoárból.

Virtuóz férfivariációk, bravúros emelések, nagyszabású együttes jelenetek és lírai kettősök váltják egymást, miközben a szerepek a tánctechnika mellett erős színészi jelenlétet is kívánnak. A balett egyik legismertebb részlete a Medora, Conrad és Ali, a rabszolga által előadott pas de trois, amelynek variációi önállóan is rendszeresen feltűnnek a világ balettgáláin és versenyein.

Lord Byron elbeszélő költeménye a romantika egyik emblematikus figuráját teremtette meg Conrad, a kalózkapitány személyében. A törvényen kívüli, sötét múltú, büszke és magányos hős egyszerre veszélyes és vonzó alak, aki nem hajlandó elfogadni a társadalom szabályait, ugyanakkor mindenre kész azért, akit szeret. Amikor egy török bazárban beleszeret Medorába, a gyönyörű rabszolgalányba, a helyi nagyúr, Szeid pasa embereivel is szembeszáll, hogy kalózaival megszöktesse a lányt.

Fordulatokban gazdag cselekmény

A történet során a zsákmányolt rabszolganők felszabadítása láttán a kapitány társa, Birbanto fellázad Conrad ellen. Az összecsapást követően Medora újra a pasa fogságába kerül, így a kalózkapitánynak álruhában kell visszatérnie a pasa palotájába, hogy számos viszontagságon keresztül végül együtt maradhassanak.

Történeti háttér és koreográfia

A ma ismert színpadi hagyomány egyik legfontosabb kiindulópontja Joseph Mazilier 1856-ban, a párizsi Opera számára készített produkciója volt. A balettet két évvel később Jules Perrot vitte Szentpétervárra, majd Marius Petipa több alkalommal átdolgozta és új táncokkal bővítette, jelentősen hozzájárulva a ma ismert klasszikus változat kialakulásához.

A Magyar Állami Operaház balettegyüttesének produkciója Anna-Marie Holmes kanadai koreográfus 1997-ben, a Boston Ballet számára készített munkáján alapul, amely a 20. századi orosz baletthagyományra is épít. Anna-Marie Holmes Solymosi Tamás balettigazgatóval közösen 2017-ben a Magyar Nemzeti Balett adottságaira formálta át a koreográfiát, amelyet ekkor mutatott be az együttes először önálló produkcióban. A darab gazdag, egzotikus látványvilágát Rózsa István monumentális díszletei és Rományi Nóra jelmezei teszik teljessé.

Szereposztás és közreműködők

Az őszi sorozatban négyes szereposztásban láthatja a közönség a főbb karaktereket. Medora szerepében Jakovleva Maria, Melnyik Tatyjana, Beck Maria és Lee Soobin, Conradként pedig Scrivener Louis, Barbieri Raffaello, Balázsi Gergő Ármin és Massara Luca lép színpadra. Gulnarét Pohodnih Ellina, Yoshie Erina, Vakabajasi Juki és García Carriera Claudia alakítja, Ali virtuóz rabszolga szerepében pedig Kijota Motomi, Rónai András, Guerra Yago és Topolánszky Vince látható. Birbantót Zsumatajev Danyijar, Taran Dumitru, Marmus Auguste és Melnyik Vlagyiszlav formálja meg.

Adolphe Adam zenéjét a Magyar Állami Operaház Zenekarának élén Paul Connelly és Marsovszky Paul vezényli, az előadásokban közreműködnek a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei is.

A kalóz című darab a Keleti éj szezon keretében szeptember 25-én, 26-án és 29-én, valamint október 2-án, 4-én, 9-én és 11-én látható a Magyar Állami Operaházban.