Szakértők szerint a profitorientált végrehajtási rendszer vezetett a visszaélésekhez

Az Országgyűlés szakbizottságának ülésén a meghívott szakértők egyetértettek abban, hogy a végrehajtási rendszer sürgős és alapvető változtatásokra szorul a korábbi visszaélések miatt.

A végrehajtás profitorientálttá tételét tartják a területen tapasztalt visszaélések elsődleges okának az Országgyűlés szakbizottságának szerdai ülésén megjelenő szakértők. Egyetértettek abban, hogy a rendszer sürgős változtatásra szorul.

Kezdettől előrelátható volt, milyen problémák terhelik majd a profitorientálttá tett végrehajtási rendszert – hangsúlyozta Hack Péter jogtudós, volt szabaddemokrata parlamenti képviselő a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság előtt.

E problémák között említette, hogy a szektor profitorientálttá tétele után a végrehajtók a pártatlan törvényesség érvényesülése helyett saját hasznuk maximalizálásában voltak érdekeltek, emellett hiányzott a kiszolgáltatott adósok védelmének mechanizmusa, és nem érvényesült érdemi állami vagy bírósági felügylet a végrehajtók tevékenysége felett.

Hack Péter menet közbeni buszjavításhoz hasonlította a magyar jogrendszer 1990 utáni átalakítását, mondván, a rendszerváltás idején „nem lehetett az országot bezárni” a reformok idejére.

Felidézte: a végrehajtást szabályozó törvényt pár hónappal az 1994-es választások előtt fogadta el az Országgyűlés, majd kérdésre válaszolva arról beszélt, abban a törvényhozási ciklusban a parlamenti és a kormányzati apparátus létszámában és felkészültségében is gyenge volt, így „sokkal kiszolgáltatottabb volt érdekcsoportok befolyásolásának”.

A jogtudós úgy nyilatkozott, a tisztességes, a felek részvételét biztosító eljárásokat hatékonyan, gyorsan lefolytató, de az érintettek személyes körülményeire is tekintettel lévő végrehajtói rendszerre van szükség.

„Annak a véleményének adott hangot, hogy a végrehajtói testület maximálisan kihasználta, hogy nincsen felette objektív külső kontroll, kiemelve, hogy a szabályozott piac tud hatékonyan működni, de a szabályozatlanság könnyen „vadkeleti állapotokhoz” vezethet.”

Megjegyezte: jó dolognak tartja a kamarák működését, ám azok érdekérvényesítése „erősebb, mint az kívánatos lenne”, ráadásul a kamarák egymást is támogatják törekvéseikben, illetve precedensként tekintenek a másikat érintő döntésekre.

Ellentmondásnak nevezte a végrehajtási tevékenység profitorientálttá tételét a vizsgálóbizottság szerdai ülésén Szabó Máté korábbi ombudsman.

Úgy nyilatkozott: hivatali ideje alatt, 2007 és 2012 között nem volt egységes és konzekvens bírói gyakorlat a végrehajtási ügyek kezelésében, állami kontroll nem érvényesült a terület fölött, a baloldali kormányzattól pedig kérdésükre azt a tájékoztatást kapták, hogy kidolgozás alatt áll az új szabályozás.

Jelezte: a végrehajtói kamara nem rendelkezett egységes panaszkezelési eljárással, és úgy látta, „nem is érezték az igényét, hogy legyen” ilyen.

Szabó Máté elmondta: a végrehajtás egy volt azon pénzügyi területek közül, ahol „határozottan tetten érhető volt” az állampolgárok kiszolgáltatottsága, különösen, hogy a bankok hamar megtalálták a svájcifrank-alapú kölcsönzés eszközét, amikor a szociálliberális kormányzat megszüntette az államilag támogatott, „szinte ingyenes” lakáshitelezést.

„Közlése szerint a devizahitelezés „széles társadalmi csoportokat hozott kínos helyzetbe”, és „abban az időben a politika és a társadalom nem segített ezeknek a csoportoknak”.”

Az ombudsmanként 2007-ben folytatott vizsgálatról úgy nyilatkozott: „ellenállást éreztünk a végrehajtói karban”, amely „ki akarta vonni magát a párbeszéd alól”.

Nem tűr halasztást a végrehajtói rendszer megváltoztatása – jelentette ki a tanácskozáson Fiszter Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom szakpolitikusa, akit végrehajtási szakértőként hallgatott meg a testület.

Szükségesnek nevezte a jelenleginél emberségesebb és igazságosabb rendszer kialakítását, amelyből kiirtják a korrupciót. Ennek egyetlen megoldása az abszolút állami kontroll lehete – mondta.

Arról beszélt: nagyrészt a végrehajtást kérőnek és a végrehajtónak kedvez a hatályos szabályozás, holott olyan rendszerre volna szükség, amely minden fél jogos érdekét érvényesíti, egyfajta egyensúlyt alakítva ki azok között.

„Hangsúlyozta: a végrehajtási rendszer átszervezése komplex feladat, ami az irodákat, azok személyi állományát és az általuk kezelt iratokat egyaránt érinti. A szektor nonprofittá tételét említette a korrupció visszaszorításának fontos eszközeként.”

Fiszter Zsuzsanna úgy nyilatkozott: nyilvános pályázaton kiválasztott, versenyképes fizetésért foglalkoztatott állami alkalmazottakkal kellene működtetni a jövőben a végrehajtói irodákat, amelyekhez központi elosztás alapján kerülnének a jelenleginél alacsonyabb jutalékokkal intézett ügyek.

Felvetette: a rendszer felett vagy közvetlenül a bíróságok gyakorolnának kontrollt, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz kerülne ez a feladat.

Szólt arról is: külön pénzalapot kellene létrehozni a végrehajtási eljárások kárvallottjainak, hangsúlyozottan nem költségvetési forrásokból, hanem az érintett pénzintézetek befizetéseiből.

A szakértők egyöntetűen a rendszer átfogó reformját és az állami felügyelet szigorítását javasolták a jövőbeli visszaélések megelőzése érdekében.