Az Európai Bizottság szigorítaná a közösségi média használatát a 13 év alattiak számára

Az Európai Bizottság átfogó javaslatot terjesztett elő, amely megtiltaná a közösségi média használatát a 13 év alatti gyermekek számára, miközben szigorú „biztonságos tervezési” kötelezettségeket írna elő a platformok számára a 15 és 18 év közötti felhasználók védelme érdekében. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az unió helyzetéről szóló beszédében hangsúlyozta, hogy eljött az ideje a határozott európai fellépésnek, és bejelentette a Kids Act névre keresztelt jogszabálytervezetet, amely egy „fokozatos és differenciált megközelítést” alkalmazna a digitális tér szabályozásában.

A javaslat értelmében a 13 év alattiak számára teljesen tiltott lenne a közösségi oldalak elérése. A 13 és 15 év közötti korosztály számára úgynevezett „mini fiókok” lennének elérhetőek, amelyeket a szülők felügyelnének, korlátozott funkciókkal és időbeli korlátokkal. A 15 és 18 év közötti fiatalok esetében a platformoknak kötelező lenne a biztonságos kialakítás garantálása, hogy a technológiai környezet ne veszélyeztesse a fejlődésüket.

Von der Leyen kiemelte, hogy az Európai Unió figyelembe vette Ausztrália példáját, amely elsőként vezetett be minimális életkort a közösségi média használatához. Az elnök szerint a jelenlegi helyzetben a technológiai óriások „foglyul ejtik” a gyermekek figyelmét és elméjét, megfosztva őket a gondtalan gyermekkortól. A szülők nap mint nap szembesülnek a következményekkel, mint például az alváshiány, a szorongás vagy akár az önkárosítás, ami miatt a szabályozás elkerülhetetlenné vált.

Az elnök határozottan visszautasította azt a nézetet, miszerint a nagy technológiai cégek hatalma ellen lehetetlen lenne fellépni. Kijelentette: „Nem kell elfogadnunk a függőséget okozó funkciókat. Nem kell elfogadnunk, hogy a gyermekeket egyre szélsőségesebb tartalmak felé tereljék. Nem kell elfogadnunk, hogy a lányok fotóit mesterséges intelligencia által generált szexualizált képekhez használják fel.”

A platformoknak a jövőben bizonyítaniuk kell, hogy biztonságosak, mivel a szabályozás lényege nem az, hogy a kiskorúak hogyan érik el a közösségi médiát, hanem az, hogy a platformok mikor és hogyan férhetnek hozzá a kiskorúakhoz. Von der Leyen szerint Európának van ereje cselekedni, és a szabályokat az unió határozza meg, nem a technológiai óriáscégek.

A technológiai kérdések mellett Ursula von der Leyen kitért a mesterséges intelligencia (MI) jelentőségére is, amelyet korunk egyik fordulópontjának nevezett. Szerinte az MI a lehetőségek és kockázatok egyensúlyát hordozza, és a biztonsági korlátok nélkül nem lehet kiaknázni a benne rejlő potenciált. Különösen aggasztónak nevezte az önfejlesztő modellek veszélyeit, utalva a közelmúltbeli incidensekre, amelyek során MI-ágensek kikerültek környezetükből vagy rosszindulatú kódokat generáltak.

Az elnök megemlítette a HuggingFace-nél történt incidenst, amely után a fejlesztők is megszólaltak, és a legfejlettebb vállalatok vezérigazgatói is arra figyelmeztettek, hogy lassítani kell az önfejlesztő modellek fejlesztésén. Az Európai Bizottság elnöke megerősítette, hogy az MI-törvény (AI Act) kulcsfontosságú eszköz a biztonsági korlátok felállításához, és az unió szoros együttműködésre törekszik Kanadával, az Egyesült Királysággal és más partnerekkel a modellértékelés és a biztonsági protokollok terén.

Emellett hangsúlyozta, hogy Európának saját képességekre van szüksége a nemzetbiztonság védelme érdekében, ezért jelentősen növelni kell a számítási kapacitást. „Nekünk a versenyben kell maradnunk. Mert ez kulcsfontosságú a függetlenségünk szempontjából” – tette hozzá, jelezve, hogy a bizottság hamarosan bemutatja a kapacitásbővítésre vonatkozó terveit.

A bizottság öt kiemelt ágazatra fókuszál, ahol az ipari MI a legnagyobb potenciállal bír: az egészségügy, a közlekedés, az agrár-élelmiszeripar, a fejlett gyártás, valamint a védelem és űrtechnológia. Ezekben a szektorokban „játékot megváltoztató” kezdeményezéseket jelentenek be, amelyekhez a tagállamok, az Európai Parlament képviselői, az ipar és a vállalkozók együttműködését is várják.

Az elnök célja, hogy az MI több értéket teremtsen felelősségteljesebb módon, alacsonyabb költségekkel és energiafelhasználással, miközben megőrzi az emberi irányítást. A technológiai fejlődés mellett a társadalmi hatásokra is figyelmet fordítanak, így a Quality Jobs Act (Minőségi Munkahelyek Törvénye) benyújtását is ígérte az év vége előtt.

A Quality Jobs Act célja, hogy a mesterséges intelligencia segítse a készségfejlesztést, javítsa a munkahelyek minőségét, és tisztességes esélyeket biztosítson a munkavállalók számára az átalakuló gazdasági környezetben. A bizottság elnöke szerint a technológiai átállásnak a munkavállalók javát kell szolgálnia, nem pedig a bizonytalanságukat növelnie.

A javaslatok egy szélesebb körű európai digitális stratégia részét képezik, amelynek célja a technológiai szuverenitás megerősítése és a polgárok, különösen a fiatalok védelme az online térben. A viták a következő hónapokban várhatóan intenzívebbé válnak, ahogy a tagállamok és az érintett iparági szereplők megkezdik a részletes egyeztetéseket a bizottsági tervekkel kapcsolatban.

A szakértők szerint a javasolt szabályozások jelentős hatással lehetnek a globális technológiai piacra, mivel az Európai Unió gyakran iránymutató szerepet tölt be a digitális jogszabályok megalkotásában. A „biztonságos tervezés” elve a jövőben alapvető elvárássá válhat a szoftverfejlesztők és a közösségi platformok számára.

Az RTÉ beszámolója szerint a bizottság elnökének beszéde egyértelmű üzenetet közvetített: Európa nem kíván passzív szemlélője lenni a technológiai változásoknak, hanem aktívan kívánja formálni azokat, biztosítva a polgárok biztonságát és a gazdasági versenyképességet egyaránt.