A függőség, az önkárosítás és az öngyilkossági hajlam összefüggései miatt a közösségi média elköteleződésre épülő stratégiája intenzív vizsgálat tárgyát képezi, mivel a vádak szerint a platformok szándékosan kényszeres használatot és súlyos pszichológiai károkat idéznek elő, különösen a gyermekek körében. Az Deutsche Welle beszámolója szerint a Facebook, a YouTube és a TikTok hatalmas profitot termel azzal, hogy a felhasználókat a folyamatos görgetés, a személyre szabott ajánlások és az állandó értesítések révén a képernyő előtt tartja. A Facebook tulajdonosa, a Meta például rekordösszegű, 196,2 milliárd dolláros (kb. 71 000 milliárd forint) hirdetési bevételt ért el tavaly, ami közvetlenül összefügg azzal a képességével, hogy a felhasználókat hosszú ideig a platformon tudja tartani.
Jogi akadályok és globális szigorítások
Ez az üzleti modell jelenleg komoly jogi és szabályozási akadályokba ütközik, miközben világszerte terjednek a 16 éven aluliak számára bevezetett közösségi média tilalmak, és egyre több per indul, főként az Egyesült Államokban. A legutóbbi jelentős ügyben 29 amerikai állam, köztük Kalifornia, Colorado és New Jersey perelte be a Metát, azzal vádolva az óriáscéget, hogy platformjait kifejezetten a fiatal felhasználók függővé tételére tervezte. Egy szerdán bejelentett egyezség keretében a Meta beleegyezett, hogy akár 18 milliárd dollárt (kb. 6500 milliárd forint) fizessen 47 államnak, a fővárosi kerületnek és az amerikai területeknek, beleértve egy különálló, 1 milliárd dolláros (kb. 360 milliárd forint) megállapodást Texas állammal. A vállalat emellett vállalta a használati korlátok bevezetését és azt, hogy éjszakai időszakban blokkolja a tizenévesek hozzáférését az alkalmazásokhoz.
A technológiai fejlődés és a szabályozás közötti szakadék
A kormányok világszerte az elmúlt évtizedben folyamatosan szigorították a szabályokat, ám a döntéshozók nehezen tudják tartani a lépést a gyorsan változó technológiával. Számos jelentős tanulmány hozza összefüggésbe a tizenévesek közösségi média használatát a fokozott szorongással, depresszióval és testképzavarokkal. Eközben a Metától 2021-ben kiszivárgott dokumentumok arra utaltak, hogy a cég kutatói már korábban azonosították az Instagram használata és a tinédzser lányok körében tapasztalt mentális egészségügyi problémák közötti kapcsolatot. A Sensor Tower piackutató cég adatai szerint az amerikai tinédzserek 2025-ben naponta átlagosan 90 percet töltöttek a TikTokon, miközben olyan szervezetek tesztjei, mint az Amnesty International, kimutatták, hogy a platform algoritmusa depresszióval és önkárosítással kapcsolatos videókat ajánlhat azoknak a felhasználóknak, akik érdeklődnek a mentális egészség iránt.
Biztonsági szabványok és a jövőbeli törvényhozás
„Az ilyen méretben működő, az emberek életére ekkora befolyással bíró vállalatoknak meg kell felelniük az alapvető biztonsági szabványoknak” – nyilatkozta Camille Carlton, a Center for Humane Technology stratégiai igazgatója. „Ez nem egy radikális ötlet. Ez ugyanaz a szabvány, amelyet más termékekre, például autókra, gyógyszerekre és gyermekjátékokra is alkalmazunk.” Az Egyesült Államokban a gyermekek védelme érdekében egyre nő a kétpárti támogatottság a Kids Online Safety Act (KOSA) irányában, amely alapértelmezés szerint a legerősebb biztonsági beállításokat írná elő a kiskorúak számára, és több eszközt adna a szülők kezébe a fiókok felügyeletére.
Alternatív modellek és az AI kihívásai
Németországban Cornelia Sindermann, a heidelbergi Charlotte Fresenius Hochschule pszichológia professzora a felhasználók alternatív közösségi média modellekkel szembeni attitűdjét vizsgálja. Ezek közé tartoznak a hirdetésmentes, tisztán előfizetéses tervek, amelyeket a Meta már tesztel az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban. Sindermann 2024-es kutatása szerint a felnőttek több mint fele és a serdülők kétharmada hajlandó lenne fizetni egy közszolgálati jellegű közösségi platformért, amely sokkal szigorúbb védelmi korlátokkal rendelkezik. A szakértő azonban kételkedik abban, hogy ezek az alternatívák képesek lennének teljesen felváltani a legnépszerűbb platformokat. A szabályozást tovább bonyolítja, hogy a technológiai óriások hatalmas összegeket fektetnek a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésébe, ahol a közösségi médiából származó viselkedési adatok kulcsfontosságúak lehetnek. A szakértők attól tartanak, hogy a közösségi médiát jellemző hibás gyakorlatok most még erőteljesebb AI-termékekbe épülnek be, amelyek az emberi gondolkodást és kapcsolatokat is befolyásolhatják, ami hosszú távon még komplexebb társadalmi kihívásokat vetít előre.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
