Akár húsz évre visszamenőleg is vizsgálhatja a politikusok vagyonosodását a NAV

A kormány döntése értelmében bevezetik a politikusok vagyonosodási vizsgálatát, amely akár húsz évre visszamenőleg is ellenőrizheti a vagyoni helyzetet.

Döntött a kormány: bevezetik a politikusok vagyonosodási vizsgálatát, az ehhez szükséges törvényjavaslatot pedig haladéktalanul az Országgyűlés elé terjesztik. Magyar Péter miniszterelnök hangsúlyozta: a cél egy olyan Magyarország építése, ahol a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak.

A vagyonosodási vizsgálat minden olyan országgyűlési képviselőre, miniszterelnökre, miniszterre, államtitkárra, kormánybiztosra és miniszterelnöki biztosra is ki fog terjedni, akinek az elmúlt öt évben szűnt meg a megbízatása, és azokra is, akik most töltik be, vagy a jövőben fogják betölteni ezeket a tisztségeket.

A jelenlegi politikusok sem kerülhetik el a szigorú ellenőrzést: az első megbízatástól számított két év elteltével velük kapcsolatban is megkezdi a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) az ellenőrzést. Ha valaki a jelenlegi Országgyűlésből vagy kormányból lemond, vagy lemondatják, akkor harminc napon belül automatikus ellenőrzést indít vele szemben a NAV.

A Nemzeti Adó és Vámhivatal feladata lesz megvizsgálni, hogy a politikusok vagyona és életvitele összhangban áll-e az adózott jövedelmükkel és a vagyonnyilatkozataikkal. A NAV a vizsgálata során mindent feltár majd: ingatlanokat, bankszámlákat, céges érdekeltségeket, biztosításokat, befektetéseket, eddig elrejteni próbált vagyonelemeket, és összeveti azokat a vagyonnyilatkozatokkal, majd kockázatelemzést készít.

Ráadásul a NAV a vagyongyarapodást akár húsz évre visszamenőleg is vizsgálhatja majd, a vizsgálat pedig kiterjed a hozzátartozók vagyonára is. Ha valaki úgy próbálta eltüntetni a vagyonát, hogy más személyre vagy cégre ruházta át, a NAV ezt a vagyonmegosztást is vizsgálni fogja.

A törvények mindenkire egyformán vonatkoznak

Ha a NAV mindent rendben talál, akkor az eljárás lezárul. Ha viszont azt látja, hogy a vagyon és az adózott jövedelem között olyan eltérés van, amely adófizetési mulasztásra vagy illegális jövedelemre utal, tételes adóellenőrzést indít. Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, a NAV értesíti saját nyomozóhatóságát, és jelzést küld a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak, az ügyészségnek vagy a rendőrségnek.

Fontos része a rendszernek a nyilvánosság és a transzparencia. A NAV havonta közzéteszi majd, hány ilyen vizsgálatot végzett, hány esetben merült fel bűncselekmény gyanúja, és hány tételes adóellenőrzés indult. Ha egy ilyen érintett politikusnál vagy korábbi kormányzati szereplőnél jogerősen legalább 5 millió forint adóhiányt állapítanak meg, a neve, a tisztsége és a megállapított adóhiány is felkerül a NAV közzétételi listájára.

Magyar Péter miniszterelnök az intézkedést bejelentő Facebook-videójában hangsúlyozta: a cél nem a bosszú, hanem egy olyan Magyarország építése, ahol a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak. “A legkisebb faluban élő kétkezi munkásra éppúgy, mint az ország miniszterelnökére. Ahol a becsületes munka újra érték, a közpénz szent, és a tetteknek vannak következményei” – mondta a kormányfő.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a vizsgálatok eredményeiről havi rendszerességgel tájékoztatja a nyilvánosságot.

Forrás: Magyarország Kormánya.