A Mirror beszámolója szerint a brit hírszerzés történetét bemutató új kötet, a The MI5 Archive: Official Secrets, eddig nem látott betekintést nyújt a brit demokráciát védelmező szervezet működésébe. Az 1909 óta létező, különböző formákban tevékenykedő brit biztonsági szolgálat archívumából származó dokumentumok és fényképek a kémelhárítás, a kettős ügynökök és a politikai botrányok szövevényes világát tárják az olvasók elé, miközben a 368 oldalas mű a 20. század legmeghatározóbb eseményeinek hátterét is megvilágítja.
A könyv részletesen foglalkozik a történelem meghatározó eseményeivel, kezdve az első világháborús német kémek felkutatásától egészen Oswald Mosley és a brit fasizmus felemelkedéséig. Külön fejezetet szentelnek az 1961-es Profumo-ügynek, amelyben John Profumo hadügyminiszter bonyolódott viszonyba Christine Keeler modellel, aki a gyanú szerint egy szovjet tengerészeti attaséval is kapcsolatban állt. A kötet emellett feltárja a hírhedt Cambridge-i kémgyűrű öt tagjának – Kim Philby, Guy Burgess, Anthony Blunt, Donald Maclean és John Cairncross – leleplezését, akik az 1930-as évektől kezdve szivárogtattak információkat a Szovjetuniónak. A levéltári anyagokból kirajzolódik a brit állam szorongása, ahogy a szolgálat fokozatosan szorította körbe a hatalmi központokba beépült árulókat.
A Downing Street elleni támadás átformálta az MI5 működését
A szerzők, Mark Dunton és Stephen Twigge levéltárosok az 1997 óta nyilvánosságra hozott mintegy 6000 dokumentum alapján mutatják be, hogyan alkalmazkodott az MI5 a modern kor kihívásaihoz. Kiemelt figyelmet kap az 1991. február 7-i, Downing Street elleni aknavetős támadás, amely során egy Ford Transit furgonból indított robbanószerkezet robbant a miniszterelnöki rezidencia kertjének közelében. Stephen Twigge felidézi: „A robbanás berobbantotta a kabinetterem ajtajait, ahol a kormány tagjai éppen a szokásos csütörtöki ülésükre gyűltek össze. A brightoni merénylet után kevesebb mint hét évvel az IRA majdnem sikeresen kiirtotta a brit kormány felét. Mégsem sérült meg senki komolyabban.” A tragédiát csak a biztonsági szolgálat tanácsára felszerelt laminált üvegajtók akadályozták meg, amelyek megvédték a kabinet tagjait a repülő szilánkoktól.
A támadást követően döntöttek úgy, hogy az ír köztársasági tevékenység megfigyelésének elsődleges felelőssége a rendőrségről az MI5-ra száll át. Kenneth Clarke belügyminiszter 1992 májusában jelentette be a változást, amelyet azonban beárnyékolt Stella Rimington kinevezése a szolgálat főigazgatói posztjára. A korabeli sajtó egy része értetlenül vagy éppen csalódottan fogadta, hogy az új vezető egy nő, egyes újságírók pedig „egyszerű középosztálybeli háziasszonyként” írták le, sajnálkozva, hogy nem hasonlít a James Bond-filmekből ismert Rosa Klebb karakterére.
A Heathrow elleni merényletterv és a modern terrorfenyegetés
A könyv részletezi a 2006-os, Heathrow repülőtér elleni meghiúsított merényletkísérletet is, ahol a terroristák üdítős palackokba rejtett robbanóanyaggal kívántak hét repülőgépet felrobbantani. A tervet egy eldobható fényképezőgépbe rejtett villanóval kívánták működésbe hozni. Az Operation Overt néven ismert akció az egyik legsikeresebb közös rendőrségi és hírszerzési művelet volt, ahol a hatóságoknak az utolsó pillanatig kellett várniuk az elfogásokkal, hogy elegendő bizonyítékot gyűjtsenek minden érintett ellen. Napjainkban a szolgálat munkájának körülbelül 75 százalékát az iszlamista szélsőségek, 25 százalékát pedig a szélsőjobboldali terrorizmus elleni küzdelem teszi ki, miközben az érintettek 13 százaléka 18 év alatti.
Kémek, titkos tinta és George Orwell aktája
A kötet számos különleges részletet tartalmaz, például Karl Müller német kém esetét, akit egy citrom buktatott le, amelyet láthatatlan tintaként használt levelei írásához. Mark Dunton szerint a citrom volt a végzete, a levéltárban ma is őrzik a megfeketedett, kiszáradt citromdarabokat. Müllert 1915-ben végezték ki a Towerben, de a titkos tárgyalás és a halál eltitkolása lehetővé tette, hogy az MI5 az ő nevében küldjön megtévesztő üzeneteket a német hírszerzésnek.
Szintén említést tesznek Eric Blairről, azaz George Orwellről, akiről a Special Branch 1936-ban jelentést készített, vizsgálva, hogy jelent-e veszélyt a közrendre. A dokumentumok között szerepel Karel Richter náci kém esete is, aki 1941-ben ejtőernyővel érkezett Nagy-Britanniába, rádiókristállyal, 300 fonttal és egy töltött pisztollyal felszerelkezve.
Nők a brit hírszerzés történetében
A hírszerzés történetében a nők szerepe is kiemelkedő volt. Olga Gray, akit „Miss X”-ként ismertek, 1938-ban sikeresen beépült a Woolwich Arsenal kémgyűrűjébe. Maxwell Knight, a legendás MI5-os kémfőnök 1945-ben úgy fogalmazott, hogy a hírszerzés legnagyobb sikereinek jelentős részét nők érték el. Stephen Twigge felidézi Gray egyik akcióját, amikor egy hideg januári éjszakán a Charing Cross pályaudvaron kellett megszereznie a brit védelmi titkokat tartalmazó csomagot egy áruló alkalmazottól, amit aztán a szovjeteknek szántak volna.
A könyv előszavát Nick Harkaway, John le Carré fia írta, aki szerint a kötet hitelesen adja vissza a titkos szolgálati munka feszültségét és a titkok mögött meghúzódó tervezés súlyát. Harkaway megjegyzi: „A titkos rend gondolata az események mögött csábító, sőt megnyugtató. Nemcsak arról van szó, hogy a kémek tudnak olyan dolgokat, amiket mi nem, hanem arról, hogy a titkok azt sugallják: valaki, valahol, rendelkezik egy tervvel.”
A kiadvány 45 font áron érhető el a Thames & Hudson kiadónál. A dokumentumok elemzése rávilágít arra, hogy bár a technológia és a módszerek változtak, a hírszerzés alapvető célja – a nemzetbiztonság megőrzése és a fenyegetések korai felismerése – az elmúlt évszázadban változatlan maradt. A levéltári anyagok feldolgozása nem csupán történelmi dokumentáció, hanem a modern államvédelem működésének alaposabb megértését is segíti, bemutatva a James Bond-filmek világán túli, sokkal prózaibb, mégis drámai valóságot.
A kötetben bemutatott esetek rávilágítanak arra is, hogy a hírszerzés mennyire függ az emberi tényezőktől, legyen szó kettős ügynökökről, akik a saját életüket kockáztatják, vagy olyan apró hibákról, mint egy rosszul megválasztott láthatatlan tinta. A 6000 nyilvánosságra hozott fájl feldolgozása során a szerzők olyan összefüggéseket tártak fel, amelyek korábban csak találgatások tárgyát képezték, így a könyv alapvető forrásművé válhat a brit titkosszolgálati történelem iránt érdeklődők számára.
Az MI5 feladatai változnak, a célja ugyanaz marad
A modern fenyegetésekkel kapcsolatban a szolgálat vezetői elismerik, hogy bár a legtöbb terrorcselekményt sikerül megakadályozniuk, a teljes biztonság illúzió. A 43 meghiúsított támadási kísérlet az elmúlt években jól mutatja az MI5 és a rendőrség közötti szoros együttműködés fontosságát, amely az 1991-es támadás utáni strukturális változásokkal kezdődött el igazán.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.