Az Alzheimer-kór világnapja, szeptember 21. alkalmából szakemberek hívták fel a figyelmet a betegség súlyos társadalmi hatásaira és a megelőzés lehetőségeire. Bár a demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, a hazai ellátórendszerben a terhek túlnyomó többsége a családokra hárul, miközben az állami segítség továbbra is korlátozott.
Hidasi Zoltán, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense rámutatott, hogy a demencia egy olyan tünetegyüttes, amely a szellemi képességek olyan mértékű hanyatlását jelenti, amely mellett a beteg már nem képes az önellátásra. A demenciás esetek 70-80 százalékáért az Alzheimer-kór felelős. Bár pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre, a 65 év feletti korosztály mintegy 10 százaléka érintett.
A memória hanyatlása és a rizikófaktorok
A szakember szerint az emlékezőképesség változása természetes folyamat is lehet, ugyanakkor a stressz és a szorongás is ronthatja a memória teljesítőképességét. Az Alzheimer-kór diagnózisa jelenleg valószínűségi alapon történik, a biztos eredményt a szövettani vizsgálat adja. A betegség kialakulásában genetikai hajlam és számos életmódbeli tényező is szerepet játszik.
az emlékezőképesség egészséges emberekben is tág határok között változhat, 40-50 év felett romlik az a képesség, hogy megjegyezzünk, felidézzünk neveket, vagy akár azt, hogy mit hová tettünk. A memória teljesítőképeségét a fáradtság, stressz, szorongás is ronthatja.
A szakirodalom 14 rizikófaktort azonosít, köztük a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a depressziót, az alkoholfogyasztást, a dohányzást, az elhízást, valamint a szociális kapcsolatok hiányát. Hidasi Zoltán hangsúlyozta, hogy bár a betegségnek jelenleg nincs hatékony gyógyszeres kezelése, a korai diagnózis és az egészséges életmód sokat javíthat a beteg életminőségén.
A szellemi hanyatlás kialakulásában esetenként hormonális eltérés vagy valamilyen hiánybetegség, például vitaminhiány is szerepet játszhat, így akár a B12-vitamin is számottevően javíthat a beteg állapotán. A tünetek megjelenésekor elsőként a háziorvost kell felkeresni, és az ő döntése alapján következhet a neurológiai, pszichiátriai szakellátás.
A családok viselik a terheket
Melcherné Kázár Ágnes Eszter háziorvos, a Feledhetetlen Alapítvány vezetője kiemelte, hogy a 80 év felettiek körében a demencia aránya elérheti a 30-40 százalékot is. A nemzetközi felmérések szerint a betegség 45 százalékban megelőzhető vagy késleltethető lenne, ehhez azonban már fiatalkorban el kell kezdeni az egészségtudatos életmódra nevelést.
A szakember szerint Magyarországon a diagnózis gyakran csak középsúlyos vagy súlyos stádiumban születik meg. A középsúlyos esetekben a beteg már segítségre szorul a háztartás vezetésében és a pénzügyek kezelésében, súlyos állapotban pedig az alapvető önellátás is lehetetlenné válik. A családok helyzetét nehezíti, hogy a demencia Magyarországon nem minősül fogyatékosságnak, így a hozzátartozók csak minimális ápolási díjra jogosultak.
A demencia középsúlyos eseteinél a beteg önellátásra minimális segítséggel képes, azonban a háztartása viteléhez, pénzügyei kezeléséhez mindenképpen segítséget igényel.
Magyarország két évtizede elfogadta az ENSZ fogyatékosságügyi egyezményét, amely szerint a kognitív funkcióvesztés fogyatékosság. Ám a magyar jogszabályok nem ennek megfelelően kezelik a demens betegek otthoni ápolását. Miközben a hozzátartozók gyakran munkahelyüket is feláldozva gondoskodnak a betegről, legfeljebb havi 50 ezer forint ápolási díjat kaphatnak, jövedelemalapú ápolás díjat nem.
Hiányzó stratégia és regiszter
Melcherné Kázár Ágnes Eszter hangsúlyozta, hogy az országban nincs átfogó demenciastartégia és demenciaregiszter sem. Bár 2023-ban megjelent a 2030-ig szóló „Van értELME!” program, annak költségvetése, ütemterve és mérhető eredményei a mai napig nem ismertek. A szakember szerint az első lépés a demencia népegészségügyi prioritássá emelése és a kognitív funkciózavar fogyatékosságként való elismerése lenne.
A 2024 márciusában közöltek szerint a program rövidesen a kormány elé kerülhetett volna, ám a gyakorlatban az évekkel ezelőtt bejelentett Nemzeti Demencia Programból eddig semmi nem valósult meg.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a demencia kezelése és a betegek, valamint családjaik támogatása sürgős állami beavatkozást igényelne, mivel a jelenlegi rendszer nem tud érdemi segítséget nyújtani az érintetteknek.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
