Negyedszázados mérleg: a terror elleni háború meggyengítette az Egyesült Államokat

Pontosan 25 évvel ezelőtt hirdette meg George W. Bush amerikai elnök a terror elleni háborút, válaszul a szeptember 11-i terrortámadásokra, amelyek során több ezer amerikai állampolgár vesztette életét. Az elnök az amerikai kongresszus előtt elmondott beszédében egyértelművé tette: „Vagy velünk vagy, vagy a terroristákkal vagy.” Roberta Haar, a Maastrichti Egyetem külpolitikai professzora szerint az Egyesült Államok egyfajta egzisztenciális keresztes hadjáratba kezdett, amelynek hivatalos célja a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság védelme volt. Bár a háború hivatalosan véget ért, a szakértők egyetértenek abban, hogy az Egyesült Államok alig ért el érdemi eredményeket, a beavatkozások pedig sok esetben visszájára sültek el, aláásva az ország globális tekintélyét, amelynek öröksége a mai napig érezhető.

A terror elleni küzdelem 2001 októberében kezdődött Afganisztán megszállásával, ahol a tálibok menedéket nyújtottak az al-Kaida terrorszervezetnek és alapítójának, Oszama bin Ladennek. Bush azonban ennél jóval többet akart: „A harcunk csak akkor ér véget, ha minden terrorista csoportot felkutattunk, megállítottunk és legyőztünk” – jelentette ki. Ezzel megszületett a Bush-doktrína, amely jogot formált az amerikai beavatkozásra bárhol a világon.

Dick Cheney alelnök ezt az úgynevezett 1 százalékos doktrínával egészítette ki: ha a világ bármely pontján 1 százalék az esélye annak, hogy Amerika fenyegetve van, az Egyesült Államoknak jogában áll megelőző csapást mérni. 2001-ben az amerikaiak szerint 28 terrorszervezet jelentett fenyegetést, főként a Közel-Keleten.

A 2003-as iraki invázió, amelyet a tömegpusztító fegyverek birtoklásának vádjával indítottak, fordulópontot jelentett. Bár ilyen fegyvereket sosem találtak, a háború következményei katasztrofálisak voltak: irakiak százezrei haltak meg, az ország destabilizálódott, és a hatalmi vákuumban újabb terrorszervezetek jelentek meg.

A szövetségesi rendszerek repedezni kezdtek, a foglyok tárgyalás nélküli fogva tartása és a kínzások pedig súlyosan megtépázták az amerikai morális vezető szerepet. Sok „örökös fogoly” ellen a mai napig nem emeltek vádat, egy korábbi guantanamói fogvatartott például 14 év rabság után Hollandiában telepedett le.

Barack Obama elnöksége alatt megpróbálták lezárni a nagy szárazföldi háborúkat, ám a félelem, hogy Afganisztán káoszba süllyed, további tízezrek vezénylésére kényszerítette az adminisztrációt. Bár 2011-ben sikerült likvidálni Oszama bin Ladent, ez csupán szimbolikus győzelem volt, amely nem befolyásolta érdemben a globális küzdelmet.

A tálibok kitartása végül a teljes amerikai kivonuláshoz vezetett Joe Biden és Donald Trump elnöksége alatt. Bár a megállapodást még az első Trump-kormányzat készítette elő, a kivonulás végrehajtását a Biden-adminisztráció alatt sokan katasztrofálisnak minősítették.

Cliff Sloan, Obama Guantanamo-ügyi megbízottja szerint a terror elleni küzdelem katasztrófává vált, és az Egyesült Államok történelmének fekete lapja lett. A terrorcsoportok száma negyed évszázad alatt 28-ról 81-re nőtt.

Az iraki háború a dzsihadisták toborzási plakátjává vált, miközben a konfliktusok becslések szerint egymillió halálos áldozatot követeltek, további 3,5 millió közvetett halálesettel, és mintegy 8 billió dollárba (kb. 3000 billió forint) kerültek. A szakértők szerint ez a hatalmas összeg kidobott pénz volt, amely alatt Oroszország és Kína jelentős globális befolyásra tett szert.

A szakértők szerint nehéz megítélni, mi történt volna, ha az Egyesült Államok más utat választ a 9/11 utáni érzelmi hullámban. A jelenlegi politikai irányvonalak, különösen a Trump-adminisztráció részéről, arra utalnak, hogy egyes körök szerint az Egyesült Államoknak még keményebben kellett volna fellépnie.

A nézet szerint több erőszakkal, szigorúbb fogva tartással és kiterjedtebb katonai jelenléttel megnyerhetőek lettek volna a háborúk. Ez a szemlélet ma már nemcsak a hagyományos terrorcsoportokra, hanem a drogkartellekre és nemzetközi bűnszervezetekre is kiterjed, amelyeket Trump külföldi terrorista szervezetként kezelne.

A NOS beszámolója szerint a jelenlegi amerikai vezetés úgy véli, hogy a világ legjobb hadseregével bármikor és bárhol beavatkozhatnak, ahogy azt az Irán elleni konfliktusban is teszik. A szakértők azonban figyelmeztetnek: amikor az érzelmek vezérelte döntések felülírják a nemzet alapvető értékeit, az elkerülhetetlenül tragikus következményekhez vezet.

A 25 éves mérleg tehát egyértelműen negatív: a terror elleni háború nemcsak a kitűzött célokat nem érte el, de globálisan is meggyengítette az Egyesült Államok pozícióját, miközben a világ biztonsági helyzete sokkal összetettebbé és veszélyesebbé vált.