A parlament hétfőn este a magyar építészetről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító indítványának vitájával folytatta munkáját. Ezt követően a képviselők áttértek az egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével és vagyonkezelésével, valamint közúti közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatok megtárgyalására.
A magyar építészet szabályozása
A magyar építészetről szóló törvényjavaslat vitájában Tóth Norbert (Tisza), a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertető képviselő hangsúlyozta: a kezdeményezés célja a kiemelt beruházásokra vonatkozó környezet- és természetvédelmi szabályok szigorítása, valamint a fix háromszázalékos hitelprogram átmeneti rendelkezéseinek módosítása.
A bizottság módosító indítványai között szerepel, hogy az államot ne terhelje kártalanítási kötelezettség az építési engedély későbbi kiadása miatt. Reklámeszközök esetében pedig két alkalomban maximalizálják a településvédelmi bírság kiszabhatóságát, amelyet végrehajtás követ.
Szakács Péter Lajos (Tisza), a közlekedési és beruházási bizottság előadójaként egy 14 pontból álló, részben jogtechnikai módosító javaslatot mutatott be. Jelezte, hogy a csomag rendezi a fővárosi reklámszabályozásnál a kerületek és Budapest közötti eljárási jogosultságot, illetve pontosítja a kiemelt beruházások környezet- és természetvédelmi elvárásait.
Csiszár Béla (Tisza) az elmúlt 16 év kapcsán a koncepciót és az átgondoltságot hiányolta a kiemelt beruházások rendszeréből. Szerinte a kontroll nélküli akkugyár-építés és a „haverok” beruházásainak korlátlan volta volt a szempont. Ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a tárgyalt módosítás Magyarország javát szolgálja, hiszen ha a környezetvédelmi szabályszegés nem jár azonnali szankcióval, akkor az állam közvetett módon támogatja a rombolást.
Czirbus Gábor (Fidesz) kijelentette, a javaslat minden tekintetben visszalépést jelent a magyar emberek számára. Szerinte elfogadása esetén visszaszorul az otthonteremtés támogatása, az építőanyag-kivitel korlátozásának kivezetése pedig ezen termékek drágulását idézheti elő. Úgy vélte, a kormány nem vállal kötelezettséget az Otthon Start program fenntartására, és bírálta a plázastop „felpuhítását” is.
Latorcai Csaba (KDNP) hiányolta a javaslatból a közterületi reklámok megszüntetésének következményeivel való foglalkozást. Javasolta például, hogy hozzanak létre pénzalapot az épületháló-tilalom miatt bevételüket vesztett társasházak kompenzálására, valamint kifogásolta az építőanyag-kivitel korlátozásának kivezetését.
Panyi Miklós (Fidesz) az Otthon Start programmal kapcsolatban a kedvezményes hitelezés visszaszorítását rótta fel. Mint mondta, a programban 56 ezer szerződést kötöttek, ami mintegy 100 ezer ember otthonteremtését segítette elő. Hozzátette: az új kormányzat bizonytalanságot idézett elő a lakáspiacon, a 33 kiemelt beruházás háromnegyede jelenleg fel van függesztve.
Az elhangzottakra reagálva Tárkányi Zsolt, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára visszautasította, hogy a fiatalok „szívatása” lenne a céljuk. Kijelentette:
A módosítócsomag egyetlen egy kört fog „szívatni”, azokat az akkugyárakat, amelyek szennyezik a magyar földet, vizet és levegőt.
Az államtitkár leszögezte, hogy a Wekerle Lakásépítési Program a fiatalok első lakáshoz jutását segíti, nem pedig a befektetők újabb lakáshoz való jutását. A felülvizsgálat célja a lakásépítési volumen növelése egységes szakpolitikai célok mentén, emellett kiszámíthatóbb beruházási környezetet teremtenek, és meg fogják védeni a történelmi városképeket.
Budapesti ingatlanok és fejlesztések
A parlament ezt követően az egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével és vagyonkezelésével, valamint közúti közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot tárgyalta. Balajti István (Tisza) arról beszélt, hogy az elmúlt években a várost érintő fejlesztések és vagyongazdálkodási döntések meghozatala során az ott élők és a fővárosi önkormányzat véleménye nem jelenhetett meg döntő súllyal.
Az indítvány egyik célja, hogy a főváros vagyonkezeléséből korábban kivont, az országimázs és turisztikai szempontból kiemelkedő közterületek ismét fővárosi kezelésbe kerüljenek. A javaslat másik fontos eleme a Planetárium, hogy az intézmény ismét a magyar tudományos ismeretterjesztés fontos színhelyévé váljon.
A Városliget kapcsán a képviselő helyesnek nevezte azt az irányt, hogy ott új középületek ne épüljenek, a történelmi értékek helyreállítása, illetve a zöldfelületek megőrzése és növelése kerüljön előtérbe. A törvényjavaslat lényeges elemének nevezte a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának felállítását.
A vitát követően a képviselők lezárták a napirendi pontok tárgyalását, folytatva a törvényalkotási folyamatot.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
