New Yorkban a világ vezetői gyűltek össze az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) éves közgyűlésén, ahol a napirend egyik legfontosabb pontja az új főtitkár kiválasztása. A NOS beszámolója szerint António Guterres jelenlegi főtitkár második mandátuma 2026. december 31-én jár le, így a szervezetnek új vezető után kell néznie. Bár a választási folyamat már hónapok óta zajlik, a közvélemény figyelmét eddig alig sikerült felkeltenie, ami rávilágít az ENSZ csökkenő globális befolyására.
A szervezet válsága és a hitelesség kérdése
Sigrid Kaag, a korábbi D66-vezető, aki hosszú ideje tölt be magas tisztségeket az ENSZ-nél, a főtitkári pozíciót „talán a világ leglehetetlenebb munkájának” nevezte. Kiemelte, hogy a vezetőnek folyamatosan egyensúlyoznia kell a nagyhatalmi érdekek és az emberiség elvárásai között. Kaag szerint az elmúlt tizenöt évben az ENSZ jelentősége megkopott, és már nem tekintik olyan tényezőnek, amelynek a szavára mindenki automatikusan odafigyel.
Mark Goldberg ENSZ-szakértő hasonló véleményen van. Példaként említette az Egyesült Államok és Irán közötti közelmúltbeli tűzszünetet, amelynek létrejöttében Pakisztán játszott kulcsszerepet, miközben a világszervezet szerepe marginális maradt. Ez a példa is jól mutatja, hogy a konfliktuskezelésben az ENSZ háttérbe szorult, ami komoly kihívást jelent a következő vezető számára.
A nagyhatalmi rivalizálás árnyéka
A szervezet hatékonyságát alapjaiban rengeti meg a Biztonsági Tanács állandó tagjai közötti geopolitikai küzdelem. Oroszország, Kína és az Egyesült Államok viszonya egyre feszültebb, ami gyakran megbénítja a döntéshozatalt. Sven Koopmans, korábbi ENSZ-békemegbízott szerint a nagyhatalmak figyelmen kívül hagyják az ENSZ Alapokmányát, ahelyett, hogy támogatnák a szervezet működését. Különösen aggasztó az Egyesült Államok hozzáállása, amely a legnagyobb finanszírozóként Donald Trump vezetése alatt egyre nyíltabban szembehelyezkedik a szervezettel, több segélyszervezet támogatását is megvonva.
A pénzügyi nehézségek szintén súlyosbítják a helyzetet. A tagállamok gyakran késve vagy egyáltalán nem fizetik be a hozzájárulásaikat, ami több mint egymilliárd dolláros (kb. 390 milliárd forintos) hiányt okoz a költségvetésben. Bár a nagy befizetők, mint Kína és az Egyesült Államok, igyekeznek csökkenteni a hátralékukat, a pénzügyi stabilitás továbbra is törékeny.
Az új vezető feladatai
A jövőbeli főtitkárral szemben támasztott elvárások között szerepel a nagyobb láthatóság és a határozottabb fellépés. Kaag szerint a vezetőnek kockázatot kell vállalnia, és nem szabad túlságosan óvatosnak lennie, különben elveszíti a relevanciáját. Koopmans hangsúlyozta, hogy a következő vezetőnek képesnek kell lennie párbeszédet folytatni a világ vezetőivel, köztük Trumppal, Putyinnal és Hszi Csin-pinggel, de akár a jemeni lázadókkal is.
A választási folyamat során a Biztonsági Tanács tizenöt tagja informális szavazásokon méri fel a jelölteket. A végső döntéshez kilenc szavazat szükséges, és egyik állandó tag sem vétózhatja meg a jelöltet. A folyamat végén a Közgyűlés szavaz a kinevezésről. Az új főtitkár várhatóan 2027. január 1-jén kezdi meg munkáját, és sokan remélik, hogy a nyolcvan évnyi férfi vezetés után egy nő kerülhet a szervezet élére, valamint hogy a választás során figyelembe veszik a földrajzi kiegyensúlyozottság szempontjait is.
A szervezet jövője szempontjából kritikus fontosságú, hogy az új vezető képes legyen visszaállítani az ENSZ tekintélyét, és újra a globális béke és biztonság elsődleges őrzőjévé emelni a szervezetet. A diplomáciai mozgástér szűkülése ellenére a nemzetközi közösség továbbra is az ENSZ-től várja a nagy háborúk megelőzését és a humanitárius válságok kezelését.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
