Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózat néven működne tovább a HUN-REN

Társadalmi egyeztetés indult a tudományos kutatóhálózattal kapcsolatos egyes törvények módosításáról – olvasható a kormany.hu oldalon. A törvénytervezet alapján a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat jogi személyiségének és jogalanyiságának folytonossága mellett Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózat (MTA KH) néven működik tovább, alapítói joggyakorlója a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) lesz.

A tudományos kutatóhálózattal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló, a honlapra pénteken felkerült dokumentum az ismertetés szerint tudománypolitikai intézmény-racionalizálási és működési hatékonyságjavítási célú jogalkotási javaslatot tartalmaz.

Az indoklás szerint a törvénymódosítás meghatározza a jogfolytonosan tovább működő MTA KH megújított szervezetét és működési rendjét, rendezi az MTA és a kutatóhálózat között a 2019–2026 közötti időszakban nem kielégítő módon szabályozott ingatlanhasználati viszonyokat, előirányozza a kutatóhálózat ismételt egységes működését, biztosítva a jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szervezetén belül működő négy humán kutatóközpont reintegrációját.

Új irányítási modellt vezetnének be: a döntéshozó és ügyvezető szerv a tizenegy szavazati jogú tagból álló vezetőtestület, amelynek tagjai a pályázat útján választott elnök, az MTA elnöksége által delegált három tag, a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter és az Intézményvezetői Kollégium által delegált három-három tag, valamint a kutatóhálózat munkaviszonyban álló munkavállalói között legalább tíz százalékos taglétszámmal rendelkező szakszervezet által delegált egy tag.

Az MTA elnöke, valamint a Fiatal Kutatók Akadémiája által delegált egy tag tanácskozási jogú tagja lenne a legfőbb döntéshozó szervnek.

A vezérigazgatói és a tudományterületi alelnöki tisztség megszűnik.

Rögzítenék a kutatási intézmények mint szervezeti egységek jogi személyiségét, az MTA előtagos elnevezésüket; biztosítanák az MTA KH finanszírozását fejezeti kezelésű előirányzatként az akadémia költségvetési fejezetén belül. Az ingatlanok állami tulajdonban maradnak, a kutatóhálózat vagyonkezelői jogot kap.

A törvénytervezet szerint az ELTE négy humántudományi kutatóközpontját jogutódlással, 2027. február 1-jével és az ELTE Szenátusának határozatát követően a kutatóhálózat kutatási intézményeiként integrálják vissza.

A társadalmi egyeztetés határideje november 21.

Magyar Péter – akkor még leendő – miniszterelnök az MTA május 4-i közgyűlésén beszélt arról, az új kormány az akadémia és a kutatóintézetek vezetésének bevonásával kialakítja azt a kutatóhálózati működési és irányítási modellt, amely hosszú távon tartósan biztosítja a kutatóknak az autonómiát és egyben a leghatékonyabb működést.